Megvan a hiányzó anyag?

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

A NASA röntgencsillagászati mesterséges holdjával színképet készítettek a Mkn 421-ről, s ebben jellegzetes elnyelési vonalakat találtak. A diffúz, forró gáz elnyeli a messze a háttérben levő kvazár felől a mi irányunkba indult röntgensugárzást. A színképben levő, az oxigénionok hatására létrejövő „mélyedésekhez” tartozó hullámhossz - a vöröseltolódás révén - árulkodik a felhők távolságáról. Az ábrán narancsszínű elnyelési vonalak a saját galaktikus környezetünkben, a Tejútrendszerben vagy a Lokális Csoportban bekövetkező hatásra utalnak. A jellemző távolság legfeljebb néhány millió fényév (a háttérben levő illusztráción ezért nem is látható). A zöld és a piros színnel jelzett abszorpciós vonalak okozói viszont 150 millió illetve 370 millió fényévre vannak tőlünk.

A távoli felhők a korábban már feltételezett, a világegyetemben hálószerűen elhelyezkedő galaxisközi anyagkoncentrációk részei lehetnek. Valószínűleg szerepük van a galaxisok és galaxishalmazok kialakulásában. A teljes röntgenspektrumban ionizált szén, nitrogén, oxigén és neon elnyelési vonalait azonosították. A gáz hőmérséklete egymillió fok. Ultraibolya méréseket is felhasználó becslések szerint a felhők vastagsága 2 millió fényév körüli lehet, és összességében hatalmas mennyiségű anyagot tartalmazhatnak.

Mindezek alapján könnyen lehet, hogy sikerült megtalálni a világegyetem hiányzó atomjait és ionjait. Az univerzum fejlődésének korai időszakában, tízmilliárd éve keletkezett barionos anyag nagyjából feléről ugyanis nem tudunk számot adni, a csillagokban, galaxisokban levő mennyiség ehhez kevés. A hiányzó anyag valószínűleg a nehezen látható, most az elnyelés alapján tetten ért galaxisközi „hálóban” van. (Mindez nem tévesztendő össze a „sötét anyag” és a „sötét energia” kozmológiai problémájával - ezekről jelenleg még kevesebbet tudunk...)

Kapcsolódó linkek:
A Markarian 421 megfigyeléséről a Chandra honlapján