Az első nemzetközi űrrepülés megvalósulásának pontos időpontját a felhasználni tervezett dokkoló modul kifejlesztése és legyártása határozta meg.
Egyfelől meg kellett alkotni a szovjet és az amerikai mérnököknek az új, „nemzetközi” összekapcsoló rendszert, másfelől az Apollo főmodulokat gyártó vállalatnak, a North American Aviation repülőgépgyárnak magát a modult is el kellett készítenie. A gyártó jelzése alapján lett 1975 júliusa kijelölve az űrrepülés lebonyolítására, hogy mindenképpen legyen elegendő idő a szükséges fejlesztések elvégzésére. Ezt a rendelkezésre álló időtartamot a legénység tagjai az összeszokással, illetve a konkrét repülési feladatokra való felkészüléssel töltötték. Az amerikaiak oroszul, az oroszok angolul tanultak meg, és megállapodás született arról, hogy odafent a világűrben a másik fél nyelvén valósítja majd meg mindkét legénység a rádióforgalmazást.
A hosszas előkészületek után, 1975. július 15-én jött el a felszállások ideje. Először a Szovjetunió egyik tagállama, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság területén fekvő Bajkonuri Űrközpontból startolt el a Szojuz-19. Hét és fél órával később, az Amerikai Egyesült Államok Florida államában található Kennedy Űrközpont 39B jelű indítóállásáról pedig a sorozatszámot nem viselő Apollo űrhajó rajtolt el az égbe. A dokkoló modult az amerikai rakéta szállította fel a világűrbe, a korábbi Apollo küldetések során használatos holdkompok mintájára, a Saturn-1B rakéta második fokozatát jelentő S-4B rakétalépcső rakterében.
Az Apollo CSM-111 a világűrben hasít, orrán a kiegészítő modullal (DM – Docking Module). (Kép: NASA)
A Szojuz-19 szintén sikeresen elérte az alacsony Föld körüli pályát. A fényképek a megközelítés utolsó szakaszában, a másik űrhajó fedélzetéről készültek. (Kép: NASA)
A sikeres pályára állásokat követően egy teljes nap elteltével jött el a két űrhajó találkozásának és összekapcsolódásának ideje. 1975. július 17-én került sor a sikeres összekapcsolódásra Portugália Atlanti-óceáni partvidéke felett, Magyarországon ekkor 17 óra 9 percet mutattak az órák. Majd immár a franciaországi Metz városa felett járt a két összekapcsolt űrhajó, amikor lezajlott a két legénység tagjainak első űrbéli találkozása. Stafford és Slayton átzsilipelt a Szojuzba, miközben Brand az Apollo rendszereit felügyelte. A két parancsnok televízió által közvetített kézfogása az űrrepülés történetének ikonikus pillanatává vált. Gerald Ford amerikai elnök a Fehér Ház ovális irodájából köszöntötte az első nemzetközi űrrepülés résztvevőit, és gratulált teljesítményükhöz.
Az Apollo–Szojuz Tesztprogram a csúcsra ért, avagy az első nemzetközi kézfogás a világűrben. (Kép: NASA)
A közös munka oroszlánrésze a következő két napra maradt. A közös űrrepülés harmadik napján ismételten felkeresték egymás űrhajóit a résztvevők, miközben mindkét tábor országaiban élőben közvetítette a tévé az eseményeket. Stafford oroszul mutatta be az Apollo belsejét, Leonov pedig angolul ismertette a Szojuz fedélzetét a tévénézőknek. Közös vacsora amerikai és orosz ételekkel, majd nemzetközi sajtótájékoztató következett, valamint az űrhajósok összeillesztettek egy emlékplakettet, amelynek két részét külön-külön szállították fel a résztvevő űrhajók. A „protokolláris feladatokkal” eltelt nap végén mindkét legénység a saját űrhajójában „feküdt le” aludni.
A soron következő napon a tudományé lett a főszerep, több átszállás nem szerepelt a repülési tervben az űrhajósok számára. Először szétválasztották a két űrhajót, majd az Apollo úgy manőverezett, hogy kitakarja a Napot a Szojuz fedélzetén lévők számára, akik így egyfajta „mesterséges napfogyatkozást” tapasztalhattak meg, ezáltal lehetőségük nyílt a napkorona tanulmányozására. Ezt követően ismételten összekapcsolódott a két űrhajó, hogy még több tapasztalatot szerezhessenek a mérnökök a frissen kifejlesztett univerzális összekapcsoló rendszer gyakorlati, űrbéli működésével kapcsolatban.
Miután ismét szétvált a két űrhajó, egymástól néhány kilométeres távolságra eltávolodva, detektorokkal gázmolekulák után kutattak a két űreszköz közötti vákuumban. Miután a tudományos feladatokat is sikeresen elvégezték, a közös feladatok véget értek. A két legénység rádión elbúcsúzott egymástól.
(Folytatjuk!) Kapcsolódó cikkek:
Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (1. rész)
Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (2. rész)
Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (4. rész)
Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (5. rész)
Az első nemzetközi űrrepülés: 40 év távlatából (6. rész)
Az első nemzetközi űrhajózási együttműködés ötlete az amerikai állami űrügynökség, a NASA berkein belül született meg.
