Ugye furcsa a cím? Ebben a témában nemrég egy budapesti konferencián figyelemre méltó előadás hangzott el, amelyből itt csak rövid ízelítőt tudunk adni.
Az űrtevékenység társadalmi hatásait elemző, március 17-19 között Budapesten lezajlott Impact of Space on Society nemzetközi konferencia egyik előadója Virgiliu Pop román űrjogász, a Glasgow-i Egyetem doktorandusz hallgatója volt. Első hallásra furcsállhatnánk, hogy hogyan kerül az űrkutatás a templomokat díszítő alkotások témái közé. Az előadó azonban egy sor példával illusztrálta, hogy ez igenis előfordul! Az alábbiakban az előadás magyarra fordított kivonatából idézünk:
Hogy az ég mindinkább az emberi világ részévé válik, az sok hívőt - átlagembereket és papokat - örömmel tölt el. Míg Isten az állandóságot jelenti, a vallásos művészet folyton változik. Ahogy az emberiség meghódítja a világűr birodalmát, úgy tükröződik ez a vallásos művészetben is - a festményektől kezdve az egyházi énekekig. (...) A bemutatott példákból kitűnik, hogy a szent művészetnek egyáltalán nem esett nehezére, hogy megtegye a közmondásossá vált „nagy ugrást”.
A konferencián bemutatott képek közül sajnos sokat nem áll módunkban közölni, az alkotóikat illető szerzői jogi védelem miatt. Mindenesetre néhányuk fellelhető az interneten is, így mégsem kell lemondanunk a képi illusztrációról!
Az űrjog szakértője, Virgiliu Pop néhány éve egyébként arról lett híres, hogy bejelentette: a Napot saját tulajdonának tekinti, és ezért a napsütés után „jogdíjra” tart igényt. (Nem tekinti viszont magát felelősnek a napsugárzás által okozott károkért!) Megijedni azért nem kell, a dolgot persze nem gondolja annyira komolyan. Csupán arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy milyen abszurd, amikor egyesek a Holdon parcellákat alakítanak ki, s azokat erre fogékony embereknek - jutányos áron - eladják. Kezdeményezése bevált, hiszen a világ számos országában fel tudta kelteni vele a sajtó érdeklődését.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A spanyolországi Salamanca városának új katedrálisát a 16. század elején kezdték el építeni, a román stílusú, 12. századi régi katedrálishoz kapcsolódva. A székesegyház bejáratánál a kőfaragások között - egyéb motívumok mellett - szkafanderes űrhajóst is láthatnak az elképedt turisták. A kőfaragások persze nem az 1500-as évekből valók, a bejárat felújítása során, már az űrkorszakban készültek...
Giacomo Manzu szobrászművész 1952-1964 között készítette a római Szent Péter székesegyház Halálkapuját (Porta della Morte). Temetési szertatrások alkalmával a gyülekezet ezen a kapun át hagyja el a székesegyházat. A modern művészet e remeke tíz különböző halálnemet ábrázol domborművein. Ezek közül az egyik: halál a világűrben.
Az angliai Hatfield templomában a Millenniumi Ablak modern üvegfestményén napjaink mindennapi életének és a korszerű technikának számos motívuma helyet kapott. Közöttük a mellékelt részlet, az Apollo-űrhajósok holdraszállása is. A festett üvegablak Sep Waugh alkotása.
A gótikus stílusú, monumentális washingtoni Nemzeti Katedrális építése 1990-ben fejeződött be. A modern idők ugyanakkor korszerű megoldásokat is kívántak. Ennek jegyében került sor arra, hogy egy, az Apollo-11 űrhajósai által a Földre hozott eredeti, 7,18 grammos holdkőzet-darabot beépítsenek a székesegyház egyik festett üvegablakába. Rodney Winfield alkotását, az Űrablakot 1973-ban avatták fel.
Az űrtevékenység társadalmi hatásáról
A „levegőből” készült szobrok
Hét talány
Virgiliu Pop honlapja
Az űrkutatási alkalmazásokra kifejlesztett, különleges tulajdonságokkal rendelkező szilárd anyagot, az aerogélt egy képzőművész is felfedezte magának.
