A NASA tudósai a sör élesztőt tanulmányozzák (amit rendszerint a kenyér és sör előállításánál használnak), hogy jobban megértsék a mikrogravitáció hatásait a génekre, és bepillantást nyerjenek, hogy az ember génbázisa hogyan reagál a mikrogravitációra.
Az élesztő génjeinek molekuláris válasza a mikrogravitációra – ennek mélyebb megismerése a NASA tudósai szerint segíthet azonosítani azokat a géneket, amelyek a sejt túlélésében játszanak szerepet. A mikrobiológusok „címkét” adtak minden génnek az élesztő génállományában, így minden génen tanulmányozni tudták a mikrogravitáció hatását. Az élesztő sejtek használatának az előnye, hogy nagy és komplex génállományuk miatt próbaképp szolgálhatnak az emberi, vagy más emlőssejtek biológiai kutatásában.
„Meg kell értenünk a gén kifejezési mintáit, a sejtek mikrogravitációban történő növekedésére adott válaszaikat, mert mindez segíthet a tudósoknak a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat érő hatások tanulmányozásában” – mondta Dr. Cheryl Nickerson a Tulane Egyetem Egészség Tudományközpontjának kutatója, akinek Dr. Tim Hammond (Tulan Egyetem és a Öregedéskutató Orvosi Központ, New Orleans) nyújt nagy segítséget.
Két Élesztő Csoport Aktivált Csomagot (GAP) hoztak létre. Hogy megtartsák az élesztőkultúrákat, folyékony tenyészetet használnak szaporításukhoz. A két GAP-ot az orosz Progressz-M1-11 teherűrhajón még január 29-én indították Bajkonurból. A két napos repülés után, a hasznos terhet átszállították a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a kísérlet több hónapon át fog tartani.
„Ez az első amerikai biológiai kísérlet a világűrben a Columbia katasztrófája óta” – mondta Dr. Beverly Girten, a Tudományos Hasznosteher Műveleti Részleg főnöke, a NASA Ames Kutatóközpontjának (Kalifornia) egyik szakembere.
A megóvott sejtek a következő kísérlet aktiválásáig egy évig lesznek a GAP-on belül. Visszahozzák őket a Földre, ahol a tudósok összehasonlítják a földi ellenőrző egységben lévő azonos élesztő sejt tenyészettel. A összehasonlítás által meghatározható, miként hatott a sejtekre (s a vizsgálat fókuszát tekintve azok génállományára) a mikrogravitáció.
A világűrben mikrogravitációs körülmények között végzett kísérletek most talán még időszerűbbek, mint akár csak néhány éve voltak. Az emberi fizikum megóvása miatt emberekkel nem lehet kísérletezni. Ám állati és növényi sejtek hozzájárulhatnak a hosszútávú űrrepülések előkészítéséhez. Így például a Mars-utazás egyik legnagyobb problémája a világűrben egy huzamban eltöltött idő nagysága. Ha sikerül szignifikáns különbségeket találni a sejtekben már genetikai szinten, talán kifejleszthető egyfajta gyógymód a súlytalanság hatásainak leküzdésére, illetve azok csökkentésére.
Jakabfi Tamás
