2002. november 2-án a Stardust (Csillagpor) nevű amerikai űrszonda elhaladt az Annefrank nevű kisbolygó mellett. Kisbolygó-randevú nem először fordult elő az űrkutatás történetében, ám a Stardust most először közelített meg eddig felderítetlen égitestet.
Tette mindezt annak ellenére, hogy az aszteroidához képest meglehetősen nagy sebességgel, mintegy 7 km/s-mal száguldott el. A földi irányítás az ausztráliai canberrai rádióteleszkóp segítségével vette az adatokat a szondától, úgy 30 perccel a randevút követően. Mindeddig csupán egyetlen kisbolygó-közelítés vallott teljes kudarcot: az amerikai Clementine űrszonda a Hold vizsgálata után a Geographos kisbolygót látogatta volna meg. 
A 4 km átmérőjű Annefrank kisbolygó épp az űrszonda "útjába esett", bár távolságuk jelentős, 3300 kilométer volt. Mégis elég közeli volt az elhaladás ahhoz, hogy a szonda olyan képeket készítsen az égitestről, melyeken még a kráterek is kivehetőek (1. ábra).
A Stardust űrszondát az Egyesült Államok űrhivatala - a NASA - a Wild-2 üstökös megközelítése végett indította 1999. február 7-én.
A szondából egy ún. aerogél felületet lehet a világűrbe helyezni, ami alkalmas arra, hogy a beleütköző porszemcséket későbbi vizsgálatok céljából elraktározza. (Az aerogél az egyik legkönnyebb és legellenállóbb szilárd anyag, amit valaha is előállítottak a szakemberek, épp ezért holnap kicsit részletesebben is megismerkedünk vele.) Minden begyűjtés alkalmával az aerogél platformot kinyitják, amibe ezáltal közvetlenül ütközhetnek az űrbéli porszemcsék. 
A Stardust már több ízben végzett ilyen begyűjtést, a nagy esemény mégis 2004. január 2-án, a Wild-2 üstökös megközelítésekor lesz. A szonda akkor a tervek szerint 150 km-re közelíti meg az üstököst, s a már leírt módon mintát vesz a kómából. Ezt követően az aerogél platform egy kis leszállóegység belsejében (légköri, majd ejtőernyős fékezést követően), várhatóan 2006-ban tér vissza a Földre A szakemberek a Wild-2 megközelítése előtti főpróbaként írják le az Annefrankkal való találkozást. A Stardust volt az ötödik űrszonda, ami kisbolygót közelített meg (a Galileo, NEAR, Deep Space-1 és a Cassini után), az Annefrank pedig a hetedik kisbolygó, amit űrszonda kapott lencsevégre (a Gaspra, az Ida, az Eros, a Mathilde, a Borelly és a Masursky után). 
Tegnap nagy jövés-menés volt a houstoni WSC-n (Worls Space Congress). A Világűrkongresszust meglátogatta a NASA igazgatója, Houston kormányzója, a Boeing igazgatója, John Young és W. Cronkite.
