Az izraeli űrszonda február 22-én indult, egy hete állt a Hold körüli pályára, most pedig megkísérelt leszállni az égitest felszínén.

Magyar kezdeményezésre tíz önkéntest forgattak meg egy kölni centrifugában. Öten közülük zenét hallgattak.

A február végén startolt izraeli űrszonda március 19-én elvégezte utolsó nagy pályamagasság-megemelő manőverét. Április 4-én állhat Hold körüli pályára, majd 11-én érheti el a felszínt.

Vajon az űrlift vagy a gyorsítócsőből „kilőtt” űrvillamos válthatja fel a kémiai hajtóanyagú rakétákat? Vagy talán egy ionhajtóműves repülő alkalmatosság átszállással kínált utazása lesz a nyerő?

Az ún. szilúri hipotézis azt kérdezi: voltak-e már előttünk is technológiailag fejlett civilizációk a Földön?

A Google Lunar X Prize (GLXP) szervezői bejelentették, hogy a 20 millió dolláros nagydíjat nem osztják ki: az utolsó határidőig sem jut el magánfinanszírozású űreszköz a Holdra.

A csillagközi űrutazásnak csak nagy sebességgel van értelme. Minél nagyobb azonban a sebesség, annál veszélyesebb egy ütközés, akár egy apró testtel is.

A legújabb közlemények alapján úgy tűnik, hogy lassan célegyenesbe fordul a KARI 2013-ban bejelentett terve: űrszondák küldése a Holdhoz!

A növények a súlytalanságban is fejlődnek, de az eddigi mennyiségből még nem laknak jól az űrhajósok. Talán a kisbolygókról származó termőtalaj segíthet az űrkolóniák élelmezési gondjainak megoldásában.

Tucatnyi új, futurisztikus űrkutatási ötlet kidolgozását támogatja a NASA.

Az Egyesült Államok Postaszolgálata természetesen megemlékezik majd az Apollo-11 holdraszállásának közelgő 50. évfordulójáról.

Avagy Mars-szimuláció bárkinek – hárommillióért.

Indonéz távközlési műhold, izraeli holdi leszállóegység és egy kis amerikai kísérleti katonai műhold volt a SpaceX rakétájának mostani hasznos terhe.

Mármint, ha vannak ilyenek – és ha az a bizonyos szuperföld legalább tízszer nagyobb tömegű a Földnél.

Magyar, spanyol/dél-amerikai és francia tagokból álló nemzetközi csapat pályázott sikerrel a „Spin Your Thesis Human Edition 2018” felhívásra.

Alig fedezték fel a legközelebbi exobolygót, egyesek máris az odautazást tervezik. A vállalkozás azonban a legkevésbé sem egyszerű.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a londoni Természettudományi Múzeum négy vezető európai divatiskolával karöltve próbálja megtervezni az űrkorszak űrdivatját.

A Világűrhét célja, hogy szerte a világon minél több ember – főként fiatal – értesüljön az űrkutatás eredményeiről, tudatosuljon bennük, milyen hasznot hajt az űrtevékenység az emberiségnek.

A jelek szerint kifogyott az üzemanyag a közel négy évtizedes, most civil kezdeményezésre újra használatba venni remélt ISEE-3 űrszondából.

Esetleg más égitestekre? A sok szempontból kézenfekvő ötletet már vizsgálják Amerikában.