A február végén startolt izraeli űrszonda március 19-én elvégezte utolsó nagy pályamagasság-megemelő manőverét. Április 4-én állhat Hold körüli pályára, majd 11-én érheti el a felszínt.
Vajon az űrlift vagy a gyorsítócsőből „kilőtt” űrvillamos válthatja fel a kémiai hajtóanyagú rakétákat? Vagy talán egy ionhajtóműves repülő alkalmatosság átszállással kínált utazása lesz a nyerő?
A Google Lunar X Prize (GLXP) szervezői bejelentették, hogy a 20 millió dolláros nagydíjat nem osztják ki: az utolsó határidőig sem jut el magánfinanszírozású űreszköz a Holdra.
A csillagközi űrutazásnak csak nagy sebességgel van értelme. Minél nagyobb azonban a sebesség, annál veszélyesebb egy ütközés, akár egy apró testtel is.
A növények a súlytalanságban is fejlődnek, de az eddigi mennyiségből még nem laknak jól az űrhajósok. Talán a kisbolygókról származó termőtalaj segíthet az űrkolóniák élelmezési gondjainak megoldásában.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a londoni Természettudományi Múzeum négy vezető európai divatiskolával karöltve próbálja megtervezni az űrkorszak űrdivatját.
A Világűrhét célja, hogy szerte a világon minél több ember – főként fiatal – értesüljön az űrkutatás eredményeiről, tudatosuljon bennük, milyen hasznot hajt az űrtevékenység az emberiségnek.