Az Opportunity marsjáró eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a mútban folyékony víz volt jelen a bolygó felszínén.
Bizonyosságot nyert, hogy a bolygó múltjában folyékony víz volt jelen a felszínen. A szenzációs bejelentést hazai idő szerint ma este 8-kor tették a NASA szakemberei.
Az Opportunity küldetésének 38. napjánál tart, s eddigi vizsgálatai alapján világossá vált, hogy a leszállóhely területe, a Meridiani-síkság egykoron "vízben állt".
A Lehetőség leszállóhelye igen érdekesnek ígérkezett már az első felvételek alapján is. A sötét vörös, porózus anyaggal borított kráterbelsőben ígéretes tudományos célpontnak tűnt az a fehér kőzetrétegződés, ahol az alapkőzet a felszínre bukkan - ezt a marsjáró immár három hete vizsgálja.
Ennek alaposabb vizsgálatai adták meg végül a végső választ a folyékony víz egykori jelenlétének kérdésére. A kőzetrétegek szerkezete, összetétele, szulfátok jelenléte mind egykori víz jelenlétére utalnak. Ezek a kémiai nyomok tehát a múltbéli folyékony víz jelenlétét bizonyítják.
További fontos kérdés, hogy vajon ezek az ásványtársulások, amelyeken a folyékony víz (a kőzetek kialakulása után) otthagyta geológiai nyomait - egy múltbéli sós tó vagy tenger fenekén csapódtak-e ki.
Az Opportunity alfa-részecske/röntgen-spektrométere a kőzetek kémai összetételét képes megvizsgálni. Eredményei pedig kén jelentétét mutatják, amely magnézium, vas vagy egyéb szulfátok formájában lehet jelen a vizsgált kőzet-kibukkanásban. Ezek mellett más ásványi sók jelenlétét is bizonyítják a spektrométer eredményei, amelyek kloridok vagy bromidok lehetnek.
A marsjáró másik tudományos műszere, a Mössbauer-spektrométer a felszíni anyagok ásványi összetételét vizsgálja, leginkább a vas-tartalmú ásványokat. Adatai hidratált vas-szulfát jelentét mutatták ki, amely a jarozit néven ismert ásvány. Mindezen túlmenően a rover mini-TES műszere, amely a felszín hőkibocsájtása alapján vizsgálja az ásványi összetételt - szintén szulfátok jelenlétére lelt.
Mint láthatjuk, az Opportunity adatai egy rendívül sós kőzetrétegződésnek mutatták a leszállóhelyen felszínre bukkanó alapkőzetet. Ez a Földön csak sós vízben vagy huzamosabb ideig sós vízben ázva alakulhatott volna ki. A jarozit jelenléte szintén sós környezetre utal.
Mindent összevetve a marsjárók küldetésének egyik legizgalmasabb pillanatához érkeztünk, hiszen legfontosabb tudományos feladatuk a folyékony víz nyomainak kimutatása volt - s úgy tűnik az Opportunity tudományos áttörést hozott a marsi víz kérdésében. A folyékony víz kapcsán pedig az élet kérdése is felvetődik. Minél közelebb kerülünk a marsi víz rejtélyének megfejtéséhez - annál hangsúlyosabban merül fel a kérdés, ha volt folyékony víz a Marson, vajon kialakult-e az élet?
Az Opportunity eredményei alapján tehát fontos kérdésre kaptunk választ: valóban létezett folyékony víz a Mars felszínén. 
A kémiai nyomok mellett geomorfológiai nyomai is vannak a folyékony víz jelenlétének: a gömböcskék (szferulák), valamint a réteges szerkezetek, rovátkák. Az El Capitan szikladarab részletes vizsgálata során a mikroszkóp kamera által készített felvételeken látható minták is sós víz jelenlétére utalnak. Mivel a fellelhető formák egy része, például a kőzetrétegekbe ágyazott gömböcskék más módon (pl. vulkanizmus során) is kialakulhattak, így ezek nem annyira egyértelmű bizonyítékok, mint a sós víz kémiai nyomai. Az Opportunity következő feladata, hogy még több felvételt készítsen ezekről a kőzet-rétegekről, hogy egyértelműbbé váljanak kialakulásuk körülményei.
Az Opportunity kameráin keresztül már átpillanthatunk a kráter peremén túlra. A felvételeken látszik a fékezőernyő és a leszállóegység hátsó burka is.
