Starlink: októberben harmadszor 60 műhold

A SpaceX az eddigieknél is gyorsabb tempóban állítja pályára a szélessávú internetszolgáltatásra készülő műholdseregének új tagjait.

Október 6. és 18. után most 24-én, magyar idő szerint 17:31-kor is a magasba emelkedett Floridából egy Falcon-9 hordozórakéta, ezúttal a Cape Canaveral bázis 40-es starthelyéről. Érdekesség, hogy az előző Starlink indítás óta eltelt 6 napban sehonnan máshonnan nem startolt űreszköz. Akkor a Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállása volt a helyszín.

(Kép: SpaceX)

Ez alkalommal is 60 új Starlink műhold került a rakéta orrkúpja alá, amelynek lehulló két felét a SpaceX most nem kísérelte meg begyűjteni. A két elfogó hajójuk (Ms. Tree és Ms. Chief) egyikének a hálója a legutóbb megsérült. A Falcon-9 rakéta újra hasznosított első fokozata most harmadik alkalommal repült, korábban június 30-án és nem túl rég, szeptember 3-án használták. (Most is rendben visszatért a rá váró, az Atlanti-óceánon úszó platformra.)

A lapos, a napelemeiket a pályán kinyitó Starlink holdak tömege egyenként 260 kg. A SpaceX redmondi (Washington állam) üzemében készültek. A műholdak az indulás után bő egy órával önállósultak a rakéta második fokozatától, kb. 275 km-es magasságban. A kezdeti időszakban elvégzendő tesztelésük után saját ionhajtóműveik segítségével érik majd el az 550 km-es működési magasságot. A SpaceX most tizenötödik alkalommal indított ilyen „műholdcsomagokat”, egyszerre többnyire 60-as adagokban.

A mostani indítást megelőzően a SpaceX a Starlink rendszerbe két kezdeti tesztműholdat állított pályára (még 2018-ban), majd 60 első generációs példány (v0.9) következett 2019 májusában. Utánuk a most is használt v1.0 változat jött, ezekből korábban összesen 773-at bocsátottak fel (hozzájuk jön majd a mostani 60). Míg a v0.9-es műholdak túlnyomó része mostanra már nem működik és beléptették a sűrű légkörbe, addig a 1.0-ás verzióból is a megsemmisülés lett a sorsa fél tucatnyi műholdnak – jellemzően a korábban indítottak közül. Így a mostani start előtt 750–760 teljesen működőképes Starlink műhold alkotta a béta-tesztelés alatt álló rendszert. Közülük sok egyelőre még nem érte el az 550 km-es végső pályamagasságot. A mostaniak csatlakozásával a működőképes holdak száma 800 fölé emelkedik, ez már a fele a rendszer kezdeti kiépítéséhez megcélzott kb. 1500-as számnak.

A most felkerülő 60-as csoport tagjaival várhatóan feltöltik az eddig benépesített 36 pályasík fennmaradó helyeit. A Starlink holdak 53°-os hajlásszögű pályasíkokban, a Föld körül egyenletesen elosztva keringenek. Összesen 72 síkról, s bennük egyenként 22 műholdról van szó a kezdeti konfigurációban. (Kép: Wikipedia)

Ez az ábra a már pályára került Starlink holdak aktuális helyzetét szemlélteti, a v1.0 sorozat eddigi 13 indítását (L1-től L13-ig) különféle színekkel jelölve, az október 21-én, egy adott időpontban érvényes állapot szerint. A vízszintes tengelyen az egyik pályaelem, a felszálló csomó hossza van felmérve fokokban, vagyis annak a pontnak a szögtávolsága a Tavaszponttól mérve, ahol a pálya metszi az egyenlítői síkot, és a műhold délről északra, azaz „felfelé” halad. A függőleges tengelyen a szögérték azt mutatja, hogy az adott színes ponttal jelképezett műhold a pályája mentén épp hol jár a felszálló csomóhoz viszonyítva. Vagyis például a 0 érték azt jelenti, hogy délről északra épp áthalad az Egyenlítő síkján, a 180°-nál járó társa pedig a pályája mentén pontosan átellenben található, északról déli irányba (az ún. leszálló csomónál) halad át az egyenlítői síkon. L8-tól felfelé a műholdak még nem érték el a kijelölt végleges pályapozícióikat, a korábbiak azonban már nincsenek „egy csomóban”, többé-kevésbé egyenletesen népesítik be az egyes pályasíkokat. (Kép: Ben Craddock / nasaspaceflight.com)

A SpaceX vállalat mindent összevetve idén eddig már 19 űrindítást végzett. A Falcon-9 rakétát 2010. júniusi bemutatkozása óta 96. alkalommal használták, ebből 84-szer Floridából és 12-szer Kaliforniából.

Kapcsolódó cikkek:
Megint 60 Starlink
700 fölött sincs megállás

Kapcsolódó linkek:
A Starlink tizenötödik, v1.0 L14 jelű startja (Spaceflight Now)