A Rosetta keringő és leszálló egysége. (Fantáziakép: ESA)
A hibernáció alatt majdnem minden fedélzeti műszert lekapcsolnak, beleértve a kommunikációs és helyzetszabályozó rendszereket is. A tudományos műszerek működését korábban, az idei év első hónapjai során már egyenként leállították. A művelet oka, hogy az űrszonda egyre távolabb kerül a Naptól, így a napelemes energiatermelés csökken. Tavaly júliusban, a Naptól 400 millió km-re a Rosetta már megdöntött egy rekordot: az eddigi legtávolabbra jutott űreszközzé vált, amely kizárólag napelemes energiatermelésre hagyatkozott. A mostani hibernáció alatt ezt a távolsági rekordot meg is duplázza.
Az egyedüli berendezések, amelyek az altatás alatt is működésben maradnak, a fedélzeti számítógép és az időnként bekapcsoló néhány fűtőegység. Elektromos energiát a napelemektől kapnak. Emiatt fontos, hogy még a hibernálás előtt úgy állítsák be az űrszonda helyzetét, hogy a napelemszárnyak felülete állandóan a Nap irányára merőlegesen álljon. A stabilizálást az űreszköz testének lassú forgatásával érik el.
A hibernáció az űrszonda programjának egy meglehetősen összetett szakasza. Ráadásul lélektani vonatkozásai is vannak, hiszen az irányítók végső soron lekapcsolják a Rosettát, abban bízva, hogy az 2014 januárjában valóban felébred és és életjelt ad magáról. Az üstökös legnagyobb megközelítése, a magra leszálló Philae egység lebocsátása 2014 novemberére várható.
