Az elrepülés távolsága – bár a természetes és a mesterséges égitest egymáshoz képest 54 ezer km/h sebességgel halad el a találkozáskor – alkalmat adott a kisbolygó por- és plazmakörnyezetének, esetleges mágneses terének, felszíni anyagi összetételének, tömegének és sűrűségének vizsgálatára, a fényképezésre. A találkozó a Földtől 454 millió km távolságban jött létre. Mivel a Lutetia a Rosetta egyik fő tudományos célpontja – természetesen a végső cél, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett –, ezért lényegében az összes fedélzeti tudományos berendezés üzemelt.
A mostani esemény előkészületei már hónapok óta folytak. A Rosetta tudományos programjában mintegy kéttucatnyi európai és amerikai intézmény érdekelt. Mint ismeretes, az űreszköz számos műszere jelentős magyar hozzájárulással készült.
A megközelítésről az első képek este 8 óra körül érkeznek a Földre, azokat feldolgozásukat követően az Európai Űrügynökség (ESA) nem sokkal 10-én éjfél előtt hozza nyilvánosságra. Ezeket a képeket természetesen mi is bemutatjuk majd. Addig is ízelítőül álljon itt egy 80 ezer km távolságból készített felvétel (balra), mellette összehasonlításul a kisbolygó előzetesen megalkotott modellje látható (jobbra).
(Képek: ESA / MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA)
Frey Sándor
