Új úton a Rosetta

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.

Az üstököskutatásban eddig egyedülálló és legeredményesebbnek ígérkező Rosetta–program tíz éves munka gyümölcse, elkészítésében hazánk szakemberei is jelentős részt vállaltak. A szűk, mindössze 19 napos indítási ablak és az Ariane–5 legújabb típusának decemberi katasztrófája az egész program jövőjét megkérdőjelezte. S bár a start elhalasztása mindenkinek csalódást okozott, a szakemberek új lendülettel állnak neki a munkának.

Az elkövetkező öt hónapban biztosan nem nyílik lehetőség az indításra, de akár egy évbe is beletelhet, amíg az Ariane–5 rakéták annyira megbízhatóvá válnak, hogy az űrszondát teljes nyugalommal rábízzák a szakemberek. A rendelkezésre álló idő alatt tesztelni kell a hordozórakétát, s új tudományos programot kell összeállítani. Annyi azonban már most biztos, hogy a Rosettának legkésőbb két és fél éven belül, azaz 2005 nyaráig repülnie kell.

A program újratervezésében három fő szempont adott:
- a lehető legtöbb tudományos adat megszerzése
- a lehető legkisebbre csökkenteni a műszaki meghibásodás veszélyét
- minél hamarabb megfelelő anyagi hátteret biztosítani a további munkálatokhoz
Az űrszonda jelenleg Kourou űrkikötőben található. Az első és legfontosabb feladat, hogy kellő körültekintés mellett kiürítsék az üzemanyagtartályokat, eltávolítsák az energiaforrásokat, valamint a leszállóegység rögzítéséhez szükséges szigonyokat, s megfelelő, biztonságos környezetben helyezzék el és tárolják az indításig.
Eredeti célja, a Wirtanen üstökös helyett új objektumot kell keresni. Fontos szempont, hogy az űrszonda érkezésekor az üstökös még naptávolban legyen, hiszen a Rosetta küldetésének egyik különlegessége lett volna, hogy nyomon követi, amint az üstökös napközelbe érve aktiválódik, s kómát, majd csóvát növeszt. Mindemellett a Wirtanen tömegéből és méretéből becsült kiáramló por és illóanyagok mennyiségéhez tervezték a leszállóegységet, így a vizsgált kométának az eredeti célponthoz hasonló paraméterekkel kell rendelkeznie. Az sem kizárt, hogy új pályán ugyan, de az eredetileg kijelölt Wirtanen üstököshöz lehessen eljuttatni az űrszondát. Egy ilyen útvonal megtervezése azonban számos problémát vethet még fel, elképzelhető ugyanis, hogy például egy Vénusz melletti hintamanőver a magasabb hőmérséklet miatt már kárt tehetne a műszerekben.

Az új célpont kiválasztása igen összetett és nehéz feladat, hiszen egy teljesen kész űrszondához kell megfelelő vizsgálati tárgyat és útvonalat választani szigorú paraméterek mellett. A lehetséges objektumok listája február végére áll majd össze, a végleges döntés pedig előreláthatólag májusban születik meg. Az egymilliárd eurós űrszonda igencsak magas költségéhez 50-100 millió eurót kell még előteremteni.
A Rosetta program az első, amely fedélzetén leszállóegységet hordoz, hogy egy üstökös felszínén landoljon. Az eredeti tervek szerint több, mint egy évig kísérte volna figyelemmel az üstököst, mialatt az összegyűjtött tudományos adatok a Naprendszer keletkezésének kulcskérdéseire adhattak volna választ.

Bízva az eredményes küldetésben a hátralévő idő az űrszonda tökéletesítésével és további tesztelésével telik majd el, hogy méltán válhasson a következő évtizedben az üstököskutatás egyik legeredményesebb programjává.

Kapcsolódó cikkek:
A Rosetta lassan útra kész
Kudarccal végződött a legújabb európai hordozórakéta indítása

Kapcsolódó linkek:
A Rosetta hivatalos honlapja (ESA)
A Rosettáról (ESA)