Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.
A RadioAstron (más nevén Szpektr-R) a terveknek megfelelően július 18-án, magyar idő szerint 4:31-kor startolt Bajkonurból, Zenyit-3F hordozórakétával. Az ukrán gyártmányú, kétfokozatú rakéta mintegy 10 perccel ezután „átadta” a hasznos terhet az orosz Fregat-SB végfokozatnak, amely az alacsony átmeneti pályáról 8:06-kor magasabbra pályára helyezte a RadioAstront, amelynek földtávoli pontja közel 340 ezer km. Az elnyúlt ellipszispálya nagytengelyének iránya a Hold tömegvonzásának hatására a program 5 évre tervezett élettartama alatt lényegesen elfordul majd.
A Zenyit rakéta, orrkúpjában a RadioAstron műholddal, még a start előtt. (Kép: Roszkoszmosz)
Húsz éve ez a legnagyobb űrteleszkóp, amely orosz vezetéssel épült. Idén novemberben Oroszország a Fobosz-Grunt szondával felújítani tervezi bolygóközi űrszondás programját is, amely 1996 óta kényszerűen szünetel.
A műhold napelemtáblái rendben kinyíltak. A 10 m átmérőjű, 27 szegmensből álló antenna kibontására később, néhány nap múlva kerül sor. Ez a kényes, 2 órán át tartó művelet alapvető fontosságú a program majdani sikere szempontjából. Mint korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk róla (ld. a lap alján), a műhold földi rádiótávcsövekkel egy hálózatot alkotva, nagy felbontással vizsgálja majd a kompakt rádiósugárzó égitesteket, elsősorban távoli, aktív galaxismagokat, illetve a saját galaxisunkban található pulzárokat (gyorsan forgó, periodikus rádiójeleket adó neutroncsillagokat). Ez az űr-VLBI technika. A legnagyobb megfigyelési frekvencián (22 GHz) akár 7 milliomod ívmásodperc is lehet az interferométer-rendszer szögfelbontása.
Az orosz vezetésű, még az 1980-as évek elején indult projektben – a hivatalos közlemény szerint – az alábbi nemzetközi partnerek vettek részt jelentős hozzájárulással: USA, Kína, India, Ausztrália, Japán, Németország, Spanyolország, Olaszország, Finnország, Magyarország, Hollandia és az Európai Űrügynökség (ESA). (A magyar részvétel még főleg az 1980-as és 90-es évekre vonatkozik, a történet hátterét az elmúlt napokban közölt cikksorozatunkban igyekeztünk megvilágítani. - A szerk.)
Ha minden rendben zajlik az antenna kinyitásával, utána a fedélzeti berendezések tesztje következik. Még az idén elkezdődhetnek a próbamérések, amelyekhez a legnagyobb földi rádiótávcsöveket hívják partnerül: Arecibo (Puerto Rico), Green Bank (USA), Effelsberg (Németország), és más, valamivel kisebb rádióteleszkópok.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Már Bajkonurban az orosz rádiócsillagászati hold
Mit csinál majd a RadioAstron?
Űr-VLBI az 1980-as években (1. rész)
Űr-VLBI az 1980-as években (2. rész)
Űr-VLBI az 1980-as években (3. rész)
Az űr-VLBI koncepciók töredékes története
Űr-VLBI (4. rész) – második generációs programok
RadioAstron (1. rész: A feltámadás előtt)
RadioAstron (2. rész: A program átalakulása)
RadioAstron (3. rész: Start 2009-ben!)
Aktív galaxismagok vizsgálata űreszközökkel
RadioAstron: csak 2011-ben
A Szpektr-R (RadioAstron) startjáról (Spaceflight Now)
Az, hogy a VLBI technika felbontóképesség-növelését a bázisvonalak kiterjesztésével az űrbe telepített rádióteleszkópokkal érjék el, már a VLBI kezdeti története során, az 1970-es évek elején felmerült.
