A 39B a jelenlegi állapotában, légi felvételen. (Kép: NASA)
A három toronyból álló új villámhárító-rendszer már az Ares-I-X tesztrepülés előtt elkészült. Szintén kész szerkezetileg egy új mozgatható indítóállvány, amely majd közreműködik a 39B által kínált rakétaindítási lehetőségek kihasználásában. Az átépítés jelenleg küszöbön álló mozzanata a Space Shuttle-t kiszolgáló infrastruktúra, a Fixed Service Structure (rögzített szervizállvány, egyszerűbben megfogalmazva a kiszolgálótorony) valamint a Rotating Service Structure (befordítható szervizállvány) eltakarítása. A 39B indítókomplexum korábban összesen 53 alkalommal indított űrrepülőgépet.
A bontásra ítélt acélszerkezet. Bal oldalon magasodik a befordítható szervizállvány, amely többek között a Shuttle rakterébe történő berakodáshoz szolgált hasznos segítségül. Jobb oldalon tör az ég felé a kiszolgálótorony, amely az Apollo-éra hármas számú mozgatható indítóállványának tornyaként funkcionált korábban. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)
Az „acélhegyet” nem robbantással döntik le a talajra, mivel nem akarják megsérteni az indítóállás betonteknőjének az épségét. Ehelyett daruk segítségével és nagy körültekintéssel fogják elvégezni a bontást. A Constellation programban a 39A indítóállásra is hasonló átépítés várt volna, azonban a Kennedy Űrközpont másik indítópadjának a jövője egyelőre még ködbe vész. Most a 39B átépítése van a figyelem középpontjában, a 39A feladata továbbra is a maradék Shuttle-küldetések sikeres és biztonságos útra bocsátása.
Németh Péter
