A Venus Express „alámerül”
(Rovat: Venus Express - 2014.05.22 07:15.)

Hamarosan véget ér a nyolc éve a Vénusz körül keringő európai űrszonda munkája. Előtte még mélyen a légkörbe irányítják.

A 2005. november 9-én a kazahsztáni Bajkonurból egy Szojuz rakétával pályára állított Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belső bolygószomszédunkhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondájával mostanra befejezték a rendszeres tudományos vizsgálatokat. Még egy nagy „kaland” van hátra: a következő hetekben fokozatosan csökkentik a pályamagasságát, hogy belépjenek vele a Vénusz sűrű légkörének a felső rétegeibe.

A Venus Express szonda légköri fékezése során, június 18. és július 11. között kb. 130 km-re közelíti meg a Vénusz felszínét. (Videó: ESA / C. Carreau)

A Venus Express 24 órás keringési idejű, elnyúlt pályán kering a bolygó körül. Ezen a felszíntől 66 ezer km-re is eltávolodik, miközben berendezéseivel globális képet kaphat a Vénuszról. A pálya közeli pontja eddig 250 km-es magasságban volt, a légkör tetejéhez közel, ahonnan viszont részletes, nagy felbontást biztosító méréseket végezhetett. Most ennek a bolygóközeli pontnak a magasságát csökkentik le, egészen 130 km-ig.

A Venus Express fedélzetén hét különféle tudományos berendezés dolgozik, amelyekkel a bolygó légkörét, ionoszféráját és felszínét vizsgálta. A hosszú működési idő lehetővé tette, hogy a Vénusz változásait is figyelemmel kísérjék. Ezek alapján arról is többet tudtak meg, hogy sokkal hosszabb időtávon, az égitest kialakulásától számított 4,6 milliárd év során milyen folyamatok zajlottak a bolygón, amiknek eredményeképpen a mostani sűrű légkör, a forró (450 °C feletti) felszíni hőmérséklet kialakult. Bár méreteiket, és a Naptól való távolságukat tekintve a Föld és a Vénusz eléggé hasonlóak, sorsuk egészen másképpen alakult. Ugyanakkor a kutatások számos hasonlóságot is feltártak. A felszín összetételének vizsgálata alapján a Vénuszon például valaha ugyanúgy lehettek tektonikus mozgások, sőt talán még vízből álló óceán is, mint a mi bolygónkon. Jelenleg a Földön mintegy százezerszer annyi víz található, mint a Vénuszon. Ez azonban nem volt mindig így. A Vénusz légkörében elbomló vízmolekulákat alkotó hidrogén és oxigén folyamatosan távozik a világűrbe a légkör felső részén át.

A Venus Express a légkörben lezajló folyamatokat is tanulmányozta, például a déli pólus körüli hatalmas légörvényt. Elektromágneses jeleik alapján a kénsavfelhőkben létrejövő villámokat is detektált. Hat földi év eltelte után kiderült, hogy a vénuszi szelek átlagos sebessége 300-ról 400 km/h-ra növekedett. A bolygó meglehetősen lassú (243 napos) tengelyforgásának periódusa ugyanakkor 20 év leforgása alatt 6,5 perccel meghosszabbodott. Meglepő módon olyan lávafolyásokra utaló jeleket találtak a felszínen, amelyek szerint 2,5 millió éve vagy akár még kevésbé régen – geológiai időskálán mérve a közelmúltban – vulkáni tevékenység folyhatott a Vénuszon. A légköri kén-dioxid nagymérétkű változékonysága alapján még az sem zárható ki, hogy a vulkanizmus valamilyen formában most is aktív a bolygón.

Most, nyolc évvel a sikeres Vénusz körüli méréssorozat kezdete után, eljutottak odáig, hogy a pálya fenntartásához szükséges manőverekhez használható hajtóanyagkészlet kifogyóban van. Az űrszonda hamarosan a Vénusz légkörében megsemmisülve végzi pályafutását. Előtte azonban végrehajtják vele az utolsó nagy feladatot, az eddigi legmélyebb ellenőrzött belépést a légkörbe. Már eddig is kísérleteztek rövid légköri fékezési szakaszokkal, kb. 165 km-es magasságban, de most akár 130 km-ig is le szeretnének jutni. A fékeződés mértékéből, a pálya változásainak méréséből értékes információt remélnek a légkör felső rétegeinek sűrűségével kapcsolatban. Emellett fontos műszaki adatok várhatók arról, hogy az űrszonda alkatrészei és berendezései hogyan viselik a mostoha körülményeket, amikre a tervezés során nem is gondoltak – viszont a jövő űrszondáinak tervezéséhez hasznosak lesznek.

A kísérleti légköri fékezési fázis június 18. és július 11. között tart majd. Ez idő alatt korlátozott mértékben, de tudományos méréseket is végeznek, például a mágneses térrel, a napszéllel, a hőmérséklettel, a nyomással kapcsolatban. Előfordulhat, hogy a „kaland” végére a Venus Express fedélzetén még mindig marad némi üzemanyag, és működőképességét is megőrzi. Ebben az esetben visszaemelik pályájának bolygóközeli pontját 450 km-es magasságba, ahol – ameddig még lehetséges, legfeljebb néhány hónapon át – további tudományos méréseket végeznek vele. Legkésőbb az idei év végére azonban a Venus Express ismét a sűrű légkörbe jut, de már nem tér vissza onnan...