Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Ázsia éve a Holdon
(Rovat: Vélemények, A Holdnál - 2019.03.01 09:15.)

Ha minden jól megy, idén három ország négy küldetésének hat eszköze jut el a Holdra, köztük két holdjáró. Mind a négy küldetés ázsiai.

Elsősorban a The Space Review portál főszerkesztője, Jeff Foust cikke alapján tekintjük át a Hold kutatásának – vagy inkább elérésének – aktuális helyzetét. Foust mindenesetre leszögezi, hogy a Hold ismét népszerű célponttá válik.

A Hold forgalmas évének nyitányaként január elején a Csang’e–4 szonda (elsőként az űrkutatás történetében és öt évvel a Hold innenső oldalán simán leereszkedő Csang’e–3 után) leszállt a Hold túlsó oldalán, a Von Kármán-kráterben, majd útnak indította a Jütu–2 holdjárót. A Hold túlsó oldalának „meghódításával”, a Csüecsiao adatközvetítő szonda közreműködésével végrehajtott leszállással Kína kétségtelenül technikai bravúrt hajtott végre, és fontos elsőséggel iratkozott be az űrkutatási rekordok történelemkönyvébe. (Időközben a Nemzetközi Csillagászati Unió a leszállóhelynek a Tejút kínai nevéről hivatalosan is a Tianhe állomás nevet adta.)


Az izraeli Beresit szonda a földi laboratóriumban, a burkolat felhelyezése előtt. (Kép: SpaceIL)

Február közepén elindult a Hold felé Izrael első holdszondája, a Beresit (Genezis, Teremtés könyve, más átírással Berésít). A szonda 95 millió dolláros költségvetéssel készült, magánszemélyek adományainak és az Izraeli Űrügynökség támogatásának köszönhetően.


A Beresit készítői. (Kép: SpaceIL)

A Falcon-9 rakéta elnyúlt ellipszis alakú pályára állította az 585 kg tömegű szondát, amely apogeummagasságát fokozatosan növelve közelíti meg a Holdat, ahová a tervek szerint április 11-én fog leszállni a Derültség tengerében (Mare Serenitatis) kijelölt 15 km nagytengelyű ellipszisen belül.


A Beresit egyre elnyúltabb ellipszispályákon közelíti meg a Holdat, majd Hold körüli pályára áll és leszáll a Derültség tengerében. (Kép: SpaceIL)

Ha sikerül a sima leszállás, akkor az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után Izrael lesz a negyedik ország, amelynek űreszköze eljut a Holdra. A küldetés fő célja a technológia kipróbálása (vagyis a sikeres leszállás, és ezáltal az említett negyedik hely bebiztosítása – B.E.). A rend kedvéért felkerült egy magnetométer is az űreszközre, de a küldetés jelképes értékét egy ennél sokkal izgalmasabb projekt mutatja. A Beresit magával viszi a „Holdi Könyvtárat”, amely 30 millió oldal terjedelmű információt tartalmaz az emberi civilizációról. Az információt tartalmazó eszköz 100 gramm tömegű, kívülről nézve egy 120 mm átmérőjű DVD-re emlékeztet. Belsejét azonban 25 darab, egyenként 40 mikrométer vastag nikkelkorong alkotja, ezekre vitték fel az információt. Az első négy réteg 60 000 analóg képet tartalmaz, 150–200 dpi felbontással. A további 21 réteg digitálisan 100 GB-ra tömörítve mintegy 200 GB információt tartalmaz, benne az angol nyelvű Wikipédia teljes tartalmával és több tízezer könyv pdf változatával. (A Holdi Könyvtár leginkább a Voyager szondákon elhelyezett „A Föld üzenetéhez” hasonlítható, de egymáshoz viszonyított méretük és információtartalmuk, információsűrűségük az eltelt négy évtized technikai fejlődését tükrözi. További közös vonásuk, hogy mindkettő elsősorban szimbolikus értékű. – B.E.). A Holdi Könyvtárban sok egyéb mellett természetesen hangsúlyosan kaptak helyet az Izraelre vonatkozó információk, mint az Izraelinfo portál írja: „Az űrszonda egy kapszulában az égitesten hagy digitális lemezeket, rajta izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel, az izraeli Függetlenségi Nyilatkozattal és a Wikipedia teljes másolatával.”


A nagyobb pénzérme nagyságú Holdi Könyvtár jelképes üzenet az utókornak vagy a földönkívülieknek. (Kép: Arch Misson Foundation, SpaceIL)

A negyedikként holdraszálló Izraelt hamarosan India követheti ötödikként. Várhatóan tavasszal (több éves késés után) elindul India második holdszondája, a Csándráján–2. Az előző indiai holdszonda, a Csándráján–1 csak orbiter volt, amely csaknem egy évig működött a Hold körüli pályán, miközben 3400-szor kerülte meg kísérőnket. Ezzel szemben a Csándráján–2 nemcsak leszállóegységet, hanem holdjárót is visz magával. Az idei Hold-küldetések sorát Kína zárhatja, ugyanis ez év végére tervezik a Csang’e–5 szonda indítását, amely anyagmintát hoz a Holdról. A start időpontja attól függ, hogy mikor állítják újra üzembe a két évvel ezelőtti sikertelen start után a Hosszú Menetelés-5 hordozórakétát.


A NASA egy apró lézertükröt helyezett el az izraeli holdszondán, amelynek köszönhetően 10 cm pontossággal lehet majd meghatározni a Beresit leszállásának helyét. (Kép: NASA Goddard Space Flight Center)

Látva a három ázsiai ország aktivitását, a NASA is lépett: ha nem is indítottak űrszondát a Holdra, de legalább sajtótájékoztatót tartottak. A sajtótájékoztatót azon „ipari nap” alkalmából tartották, amelyen ismertették az amerikai űripar képviselőivel a Hold emberes kutatását célzó program egyik fejezetének ipari lehetőségeit. (Amiből érezhetjük, hogy a tervek megvalósulása nem holnap lesz. – B.E.). Jeff Foust mértéktartó megfogalmazása szerint azonban „csaknem ellopta a show-t” (nearly stole the show) a kereskedelmi űrszállítási szerződések (CLPS) megvitatása. (Fogalmazhatunk persze lényegretörőbben is: az amerikai ipar képviselőit az emberes holdraszállások jövő ködébe vesző ábrándja helyett jobban érdekli az, hogy melyikük, mikor milyen kísérletet, és persze menyiért szállíthat a Holdra. Talán nem meglepő, hiszen ez az életképes ipar filozófiája. – B.E.).

A sajtótájékoztatón Thomas Zurbruchen, a NASA tudományos főigazgató-helyettese, aki a CLPS program végrehajtásáért is felelős, elmondta, hogy a NASA szeretne sietni ezekkel a szerződésekkel, de a végrehajtás tempója az iparon múlik. A NASA egyelőre a kereskedelmi szerződések keretében a Holdra szállítandó eszközöket azonosítja. A munkát a hosszúra nyúlt kormányzati leállás is hátráltatta, mindemellett remélik, hogy hogy az első eszközök 2019 végén eljuthatnak a Holdra. Ha ez sikerülne, akkor az ázsiai küldetéseket egy amerikai is követhetné. Ugyanakkor nemcsak Zurbruchen, hanem a NASA főigazgatója, Jim Bridenstine is hangsúlyozta, hogy tudatában vannak annak, hogy az első küldetéseknél nagy a kudarc kockázata.

Mellesleg szó esett az emberes leszállóegységekről is. A javaslatokat március 25-ig várják, májusban hirdetnek eredményt, júliusban szerződést kötnek, majd a sikeres pályázóknak fél év alatt kell elkészíteniük a tanulmányokat. Bridenstine értékelése szerint ez kifejezetten gyors tempónak számít. A NASA annál is inkább a gyorsaságra fekteti a hangsúlyt, mert miután tavaly bejelentették, hogy 2028-ban küldhetnek embert a Holdra, bírálatok érték a NASA-t lassúsága miatt, például Eileen Collins, az űrrepülőgép egykori parancsnoka, a Nemzeti Űrtanács tanácsadó testületének tagja megjegyezte, hogy „hamarabb is megtehetnénk”.

Felmerült az idővel folyó versenyen kívül a más országokkal, elsősorban Kínával folyó verseny kérdése. Válaszában Bridenstine kijelentette: „Van, aki a Hold túlsó oldalára száll le, mi viszont a Mars túlsó oldalára szállunk le.” (Jóllehet a „Mars túlsó oldalának” fogalma még tisztázandó, legfeljebb poénnak jó. – B.E.). Majd hozzátette: „1969-ben embereket küldtünk a Holdra. Ezzel a verseny véget ért.” (Meg is látszik a tempón, amint arról korábbi cikkünkben írtunk. – B.E.).

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018