Űrkutatás és marketing
(Rovat: Üzlet és munkahely, Nyereség a kontinensnek - 2006.05.15 08:35.)

Hogyan lehet űrfelvételekből nyert adatokat felhasználni a célzott reklámkampányok megtervezéséhez?

Egyre nagyobb az igény a pontos népsűrűségi adatok iránt. Az ilyen, nagy térbeli felbontással rendelkező adatbázis lehetséges alkalmazási területei például a célzott marketing, piackutatás, közlekedésszervezés, kockázatelemzés vagy várostervezés lehetnek. Osztrák cégek az ESA támogatásával kidolgoztak egy olyan eljárást, amellyel műholdas távérzékelési módszerek segítségével pontosan megbecsülhető, hogy mely területeken hányan is laknak.

Ausztria populációját ábrázoló térhatású ábra. A térkép jobb oldalán kiemelkedő csúcs Bécset jelzi. (Kép: GeoVille)

Az európai ENVISAT, az amerikai Landsat és a francia SPOT földmegfigyelő mesterséges holdak által készített felvételek alapján kapott adatok egy digitális földrajzi információs rendszerbe integrálva jelennek meg a megrendelők számára. Az egyik lehetséges alkalmazás a célzott marketing. Egy-egy költséges kampány tervezésekor, vagy akár egy új üzleti telephely létesítéséhez jól jöhet a népsűrűségre, gazdasági fejlettségre vonatkozó információ – ráadásul mindehhez először akár a helyszínre sem kell menni.

A populációra vonatkozó információ a használata persze nem újdonság, évtizedek óta alkalmazzák az erre szakosodott cégek. Jellemzően a postai irányítószámok alapján azonosítják az adott körzeteket. Ennek a térbeli felbontása nem mindig kielégítő, hiszen a népsűrűség egy-egy területi egységen belül sem egyenletes. Gondoljunk csak a toronyházas lakótelepi vagy a családi házas kertvárosi környékek közötti különbségekre, nem is beszélve a jellemzően ipari területekről, ahol természetesen nagyon kevesen laknak. Mindezek a beépítettségi kategóriák, a városi és nem városi környezet, a felszín növényekkel való borítottsága a műholdképeken jól megkülönböztethetők, s így a hagyományos populációs adatok finomíthatók. A jelenlegi adatbázis Ausztria és részben Németország területeit fedi le. De a legnagyobb az érdeklődés a kelet-európai térség iránt, különösen az EU küszöbön álló további, Romániával és Bulgáriával való bővítése fényében.

Ez az ábra a népsűrűségre vonatkozó hagyományos statisztikai információk (fent) és a műholdas távérzékelési módszerek segítségével javított adatok (lent) közötti különbséget illusztrálja az osztrák főváros példáján. (Kép: GeoVille)

A másfél millió lakosú Bécs esetében a részletes térkép komplex települési szerkezetet mutat, ahol jól látható a különbség a sűrűn lakott illetve a családi házas kerületek között. A modellt helyszíni felmérésekkel és légifényképekkel ellenőrizve, annak pontosságára 95% adódott.