Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Majdnem-űrugrás dán módra
(Rovat: Űrturisták és magánűrhajók - 2010.08.29 09:00.)

Akár már kedden elindulhat az első példánya annak a magánfejlesztésű dán rakétának, amely 30 km-es magasságba szállíthat egy embert. Most természetesen még csak az első próbánál tartanak, ember nélkül.

A Dániában lelkes, vállalkozó szellemű emberek által, nonprofit alapon megépített rakéta, a HEAT-1X (Hybrid Exo Atmospheric Transporter-1X) valamikor augusztus 30. és szeptember 17. között szállhat fel bemutatkozó repülésére. Az elérendő magasság kb. 30 km (tehát még nem a világűr), az „utas” pedig egy emberutánzat. A Tycho Brahéról elnevezett „űrkapszulát” úgy alakították ki, hogy egy ember félig ülő, félig álló testhelyzetben elférjen benne. Az első néhány próbarepülés alkalmával szeretnék megmérni, hogy mekkora terhelés érné a kapszulában utazó személyt.

A projektet kidolgozó Copenhagen Suborbitals nevű vállalkozás mindössze 70 ezer dollárnyi, magánadományozóktól és szponzoroktól megszerzett pénzből gazdálkodott. Ebből hozták létre a kapszulát, a rakétát és egy indítóhelyet. A cég társalapítója, Peter Madsen korábban házilag készített tengeralattjárója, a Nautilus vontatja majd ki az úszó indítóplatformot a Balti-tenger kijelölt helyére, Koppenhága közelébe. A visszatérés során a vízbe érkezést ejtőernyők biztosítják. Az olcsó rakéta számos alkatrésze újrahasznosítható. A földi csapatot GPS és radar is segíti a rakéta útjának követésében.


A Tycho Brahe kapszula a HEAT-1X rakéta tetejére szerelve, az első próbaindítás előkészületei során. Az előtérben a Nautilus, amely az indítóplatformot a kijelölt helyre vontatja majd. (Kép: Copenhagen Suborbitals)

Az ötlet Madsen és Kristian von Bengtson fejéből pattant ki, akik egy 19 fős lelkes csapatot gyűjtöttek maguk köré. Mivel nem kereskedelmi alapon szerveződtek, számos szakértő önkéntes munkával segített nekik. A kapszulát a Mercury, Gemini és Apollo űrhajók inspirálták, de a kialakítás azoknál lényegesen egyszerűbb. A rakéta folyékony oxigént és poliuretánt használ a meghajtáshoz. A mostani első teszt alkalmával az indítóplatformot, a repülési tulajdonságokat, a visszatérést, és a majdani utast érő hatásokat szeretnék vizsgálni. Addig nem lehet szó élő emberrel való repülésről, amíg meg nem győződnek a rendszer biztonságosságáról. Ehhez legalább négy hibátlanul végrehajtott tesztrepülést terveznek.

A későbbi pilótáknak az űrhajózás hőskorára jellemző vállalkozó szellemmel kell rendelkezniük. A rakéta csúcsán, mintegy szardíniás dobozba zárva, de a világot körpanorámát biztosító plexiablakon át szemlélve kell teljesíteniük a repülést. Kisebb manőverező hajtóművek és botkormány segítségével tudják változtatni a jármű helyzetét. A repülés „csúcspontja” – a szó szoros és átvitt értelmében is – a mintegy másfél percig tartó súlytalanság lenne.

Madsen szerint a Copenhagen Suborbitals sosem lesz profitérdekelt vállalkozás, de szívesen látnák, ha ötleteiket mások átvennék és továbbfejlesztenék.


Peter Madsen és Kristian von Bengtson, a rakétafejlesztés vezetői. (Kép: Copenhagen Suborbitals)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019