Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Úton az első arab Mars-szonda
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2020.07.20 06:45.)

Az Egyesült Arab Emírségek űreszköze jövőre, az állam alapításának 50. évfordulóján állhat Mars körüli pályára.

A Japán déli részén (Kjúsú szigeténél) lévő, Kagosima (Kagoshima) városa melletti Tanegasima (Tanegashima) Űrközpontból magyar idő szerint július 19-én 23:58-kor startolt egy japán H-2A hordozórakéta, hogy a vörös bolygó irányába indítsa a Hope Mars-orbitert (helyi időben már egy nappal többet mutatott a naptár). Az 53 méter magas rakéta orrkúpja alá jónéhány nappal korábban helyezték be a közel 1,5 t induló tömegű arab űreszközt. A startot napokig a kedvezőtlen időjárás hátráltatta.

A H-2A rakéta még 2001-ben mutatkozott be. A mostani a 42. indítása volt – de az első űrszondáé a Marshoz. A rakéta nagyon jó „pedigrével” rendelkezik, ugyanis eddig összesen csak egyszer működött hibásan, ráadásul az utolsó 35 repülése (2005 óta) zsinórban volt teljes siker.

Az arabul Al-Amal, angolul Hope (magyarul remény) nevű űreszköz az arab világ első Mars-szondája. A program mintegy 200 millió dollárba kerül(t). Ebben benne van a fejlesztés, az építés és az indítás költsége, azaz a H-2A-t gyártó Mitsubishi Heavy Industries-nél elköltött összeg is.


Az űrszonda itt már a rakéta végfokozatán látható, mielőtt fentről ráengedték volna a zárt orrkúpot. (Kép: Mitsubishi Heavy Industries)

Összehasonlításképpen: az eddigi legfejlettebb és legeredményesebb Mars-orbiter, a bolygó légkörét és klímáját kutató amerikai MAVEN összköltsége 671 millió dollár volt, míg a „legolcsóbb” Mars-szonda, az indiai MOM orbiter mindössze 74 millió dollárba került. Ez utóbbi összeg egyébként kevesebb volt, mint a Gravity c. hollywoodi szuperprodukció költségvetése…

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Hope 2021 februárjában – az Egyesült Arab Emírségek megalakulásának 50. évfordulóján – áll a vörös bolygó körüli 22 000 – 44 000 km magas, 55 óra keringési idejű, elnyúlt ellipszis alakú pályára.

A szonda az emirátusi űrközpont (Mohammed Bin Rashid Space Centre, MBRSC) fővállalkozásában, és az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Kaliforniai Egyetem közreműködésével született meg. A Hope egy alumínium méhsejt vázon alapuló, helyenként kompozit anyagokkal borított, 2,37 m széles és 2,90 m hosszú (magas) űreszköz. A szonda induló tömege 1350 kg, energiaellátását két napelemszárny biztosítja. A Föld–Mars–Föld nagysebességű (1,6 Mbps) kommunikációra egy 1,5 m átmérőjű antenna szolgál. Arra az esetre, ha a szonda elvesztené térbeli orientációját, és az antenna nem látná a Földet, kisebb teljesítményű, gyengén irányított antennákat is elhelyeztek a szondán. A Hope-on hat darab 120 newton és nyolc darab 5 newton tolóerejű rakétahajtóművet alkalmaznak a kisebb pályamódosításokhoz, illetve a térbeli orientáció változtatásához.


A Hope még az MBRSC-ben, a végső ellenőrzés során. (Kép: MBRSC)

Az arab Mars-orbiter a vörös bolygó időjárását, klímáját, légkörét, hidrogén- és oxigénvesztését fogja tanulmányozni. Az űrszonda többek között vizsgálni fogja a Mars évszakos és napi időjárás-változásait, az alsó atmoszférát és annak porviharait. A Hope olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy miért és hogyan veszíti el a bolygó a légköri hidrogén- és oxigénkészletét (melyek a világűrbe szöknek). A szonda megvalósításában a két ország közel 350 szakembere vett részt.

A Hope fedélzetén, a vizsgálatokhoz három tudományos berendezést helyeztek el:

  • Az EXI (Emirates eXploration Imager) három ultraibolya és három RGB sávban üzemelő, 8 km felbontású kamera. Feladata a Mars légkörében lévő víz, jég, por és aeroszolok tulajdonságainak vizsgálata. Az eszköz a Kaliforniai Egyetem és az MBRSC együttműködésének eredménye.
  • Az EMIRS (Emirates Mars Infrared Spectrometer) nevű infravörös spektrométer feladata az alsó és a középső atmoszféra hőmérsékleti profiljának, illetve az ott található jégnek, vízgőznek, és pornak a vizsgálata. Az Arizonai Állami Egyetem és az MBRSC szakemberei építették.
  • Az EMUS (Emirates Mars Ultraviolet Spectrometer) nevű eszköz egy távoli ultraibolya képalkotó spektrométer, mely a 100–170 nm-es sávban vizsgálja a termoszférát, a hidrogén- és oxigénkoronát. A Kaliforniai Egyetem fejlesztette.


Az Al-Amal (Hope) űrszonda tervezett útja a Marsig és a Mars körül. (Kép: MBRSC)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020