Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Sokasodó Mars-kérdőjelek
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói , Emberes Mars-utazás? - 2019.09.03 07:15.)

A NASA felgyorsítja a marsi talajminta megszerzését célzó erőfeszítéseit, ám a kutatók aggódnak, mert ez háttérbe szoríthatja a Mars helyszíni kutatását.

Jelenleg az egyetlen előkészületben lévő amerikai Mars-küldetés a Mars 2020 rover, amelynek indítását a jövő júliusi indítási ablakra tervezik. A hét éve a Marson dolgozó Curiosity mintájára készülő marsjáró összegyűjt és elraktároz valamennyi talajmintát, amelyeket későbbi küldetések során hoznak vissza. A mintákat összeszedő és a Földre hozó küldetések tervezését az ESA-nál és a NASA-nál már megkezdték, jóllehet a NASA még nem vállalt formálisan kötelezettséget a küldetés finanszírozására. Mindenesetre, ha minden a tervek szerint alakul, és nem jön közbe műszaki vagy adminisztratív akadály, akkor az első marsi minták 2031-ben érkezhetnek meg a Földre.

Miközben a küldetés(ek) előkészületei folynak, a marskutatási elemző csoport (MEPAG, Mars Exploration Program Analysis Group) júliusi megbeszélésének résztvevői rámutattak, hogy ezen kívül nincs előkészületben egyetlen további, a Mars kutatását automatákkal folytató program sem. Az egyetlen kivételt az EscaPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers) kis kategóriájú bolygóközi szonda jelenti, amelyet júniusban hagyott jóvá a NASA. Az EscaPADE azonban nem magát a bolygót, hanem a napszél és a Mars légköre kölcsönhatását fogja tanulmányozni.

Mint a MEPAG elnöke kifejtette, igaz, hogy a legfontosabb feladat a marsi minta Földre hozása, de azért vannak egyéb fontos teendők is a Mars kutatásában. A talajmintát hozó küldetésekkel párhuzamosan további tudományos kérdésekre is választ kellene keresni, egyelőre azonban nem szerepelnek a tervek közt újabb tudományos küldetések. Nehezíti a helyzetet, hogy nemcsak a „zászlóshajó” kategóriájú Mars 2020-hoz hasonló küldetésekre nincs remény, hanem a közepes, New Frontiers kategóriájú küldetésre sem tehetnek javaslatot. A legkisebb, Discovery kategóriájú küldetésekben viszont a Marsot az InSight-tal „kilőtték”, így ott egy újabb Mars-küldetés eleve hátránnyal indulna a más célpontok felderítését célzó versenytársakkal szemben, arról nem is beszélve, hogy a Marsnál tervezett tudományos program nem is férne bele egy Discovery kategóriájú küldetés költségvetésébe.


A hosszabb-rövidebb ideje a Mars körül keringő űrszondák, például a képen látható Mars Reconnaisance Orbiter, óhatatlanul öregszenek, a kutatók azonban mindhiába várják, hogy újabbak lépjenek a helyükre. (Kép: NASA / JPL)

A kutatók felvetették azt a lehetőséget is, hogy esetleg a marsi minták összegyűjtésére 2026-ban indítandó leszállóegységet és orbitert tartalmazó küldetést lehetne a tervezetthez képest további tudományos műszerekkel kibővíteni. Erre válaszolva Thomas Zurbruchen, a NASA tudományos ügyekért felelős főigazgató-helyettese elmondta, hogy a 2026-os küldetés tervezésének korai stádiumában felmerült ez a lehetőség, azonban két éve elvetették, mert úgy döntöttek, hogy a 2026-os szondát a lehető legjobban „lecsupaszítják”, hogy a talajminta minél hamarabb a Földre kerülhessen. Ezt a döntést ma is helyesnek tartják, és fenntartják, mert minden kilogramm extra tömeg megnehezíti a küldetés végrehajtását.

Felmerült az a kérdés is, hogy nem lenne-e szükség egy újabb orbiterre a kommunikáció biztosításához, és akkor azon lehetne további tudományos műszereket elhelyezni. Jim Watzman, a NASA Mars-programjának igazgatója elismerte, hogy egy ilyen küldetésre valóban szükség lenne, de ez nem szerepel a tervek között. Kijelentette, hogy „reális lehetőséget” lát arra, hogy a meglévő orbiterek 2026-ban még képesek lesznek „legalább a kommunikációs reléállomás feladatát elvégezni”. Egy távérzékelési feladatokat ellátó, új orbitert illetően Watzman még pesszimistábban nyilatkozott. Mint kijelentette: „Sajnos véges költségvetésű világban élünk.” (Bölcs meglátás, de talán senkire sem hat az újdonság erejével. Esetleg akkor is érdemes lenne szem előtt tartani, amikor emberes Mars-utazások ábrándjait szövögetik. Hogy lehet reálisan emberes küldetést tervezni, ha egy tudományos műszer néhány kilogrammos plusz tömege megrendíti a küldetést, a kommunikációt pedig arra építik, hogy az öregedő orbiterek „talán még működni fognak”? – B.E.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019