Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tíz érdekesség a Marsról – III.
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, ExoMars - 2019.07.19 07:15.)

Az ESA 10 infografikán mutatja be a legizgalmasabb, aktuális érdekességeket a vörös bolygóról. Sorozatunkban páronként mutatjuk be a képeket.

5. Ózon


(Kép: ESA – S. Poletti)

A Földhöz hasonlóan a Mars és a Vénusz légkörében is megtalálható az ózonréteg. (Amint az ábráról leolvasható, a Föld esetében ez a réteg 25–35 km közötti magasságban található. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ebben a magasságban a légkör ózonból állna, annál is kevésbé, mert mintegy 100 km magasságig, az úgynevezett turbopauzáig a légkört alkotó gázok keveredése szinte tökéletes, eltekintve bizonyos helyi anomáliáktól. Ilyen helyi anomália például a vízpára feldúsulása a felszín közelében, vagy az ózon koncentrációjának növekedése az említett magasságtartományban. Amennyiben az ózon koncentrációja – különböző szennyező anyagok hatására – csökken, akkor beszélünk az úgynevezett ózonlyukról.)

Maga az ózon három oxigénatomból álló molekula, amely a Föld felszíne közelében szennyezésnek számít, és a városi szmog fő összetevője. A nagy magasságban jelen lévő ózon molekulái ezzel szemben elnyelik a Nap ibolyántúli (UV) sugárzásának veszélyes összetevőit, így védelmet nyújtanak az élővilág számára. Ez a védelem csökken az ózonlyuk megjelenésekor. A Földön az ózont a növények termelik, amikor a fotoszintézis során a légköri szén-dioxidból oxigént és ózont állítanak elő. Ezzel szemben a Marson és a Vénuszon nem biológiai folyamatok felelősek az ózon termeléséért – a napfény felbontja a mindkét bolygó légkörében bőségesen előforduló szén-dioxid molekuláit, miáltal oxigénatomok szabadulnak fel, amelyek egy része ózonmolekulákká egyesül.

Visszatérve a Marsra, a Mars Express mérései alapján megállapították, hogy a Marson három különböző ózonréteg azonosítható, bár ezek mindegyike lényegesen gyengébb a földinél, emellett jelentős térbeli és időbeli változásokat mutatnak. A Marson az ózon koncentrációja mintegy 300-szor kisebb a földinél. (A Vénuszon pedig, amint az ábrán látható, az ózonréteg 100 km magasságban helyezkedik el, és 100–1000-szer ritkább a földi ózonrétegnél.) A mérések szerint a Marson az állandó ózonréteg a felszíntől 30 km magasságig terjed. Emellett a déli sarkvidék fölött megfigyelhető egy 70 km magasságig nyúló ózonréteg, míg a harmadik, időszakos réteg mintegy 60 km magasságig terjed, és csak a Mars északi félgömbjének tavasza és nyara idején jelenik meg.

Az ESA tervezett exobolygó-kutató küldetései, a Cheops, a Plato és az Ariel közül az utóbbi (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey mission) részletesen vizsgálja majd az exobolygók légkörét, így a kutatók azt remélik, hogy egyeseknél talán az ózon jeleire is rábukkanhatnak.

6. Víz


(Kép: ESA – S. Poletti)

A Mars Express bizonyítékok egész sorát szolgáltatta a Mars nedves múltjára vonatkozóan. Felvételein jól látható számos kiszáradt folyómeder (amelyeket már a múlt század első Mars-szondái felfedeztek), valamint olyan ásványokat fedezett fel, amelyek kizárólag víz jelenlétében képződhetnek. Radarjával a Mars felszíne alatt elhelyezkedő, folyékony vízből álló tó jelenlétét is kimutatta. Újabban az ExoMars program TGO szondája is folytatja a vízjég és a vízben gazdag ásványok feltérképezését a felszínt alkotó anyag legfelső, néhány méter vastag rétegében. Ezenkívül jelentős mennyiségű vízjeget tartalmaznak a Mars sarki jégsapkái (a szén-dioxid-jég mellett). A NASA Curiosity marsjárója a Gale-kráterben kiszáradt sár nyomait találta, ami ugyancsak a víz egykori jelenlétére utal. Eközben amerikai kutatók az egykori heves, marsi esőzések hatását modellezték, és a megfigyelt felszínformákkal összhangban álló eredményeket kaptak. Eközben egyes szakemberek mértéktartásra intenek, modellszámításaik szerint a Marson nem mindent a víz hozott létre, ami annak látszik.

A víz történetének felderítése fontos, ha meg akarjuk érteni az élet esetleges kifejlődésének mikéntjét és lehetőségét más bolygókon, illetve a víz fontos nyersanyagként szolgálhat, ha egyszer űrhajósok is eljutnának a Marsra.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020