Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tíz érdekesség a Marsról – I.
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, ExoMars - 2019.06.27 08:15.)

Az ESA 10 infografikán mutatja be a legizgalmasabb, aktuális érdekességeket a vörös bolygóról. Sorozatunkban páronként mutatjuk be a képeket.

1. A Mars felderítése

Az ESA már jelentős sikereket ért el a Mars keringési pályáról végzett tanulmányozásában (a Mars Express és a TGO révén), a következő feladat a sima leszállás, a mozgás a bolygó felszínén és fúrások segítségével a felszínt borító anyag mélyebb rétegeinek tanulmányozása – mindezt elsősorban az élet feltételezett nyomainak felfedezése reményében. Ez lesz a jövőre induló ExoMars 2020 küldetés feladata. Az ez utáni, következő logikus lépés az lesz, amikor majd talajmintákat sikerül hozni a vörös bolygóról.


(Kép: ESA – S. Poletti)

Az ábrán látható, hogy jelenleg nyolc űreszköz vizsgálja a Marsot, hat körülötte kering, egy mozdulatlan leszállóegység (InSight) és egy marsjáró (Curiosity) pedig a felszínén dolgozik. A hat keringő egység közül kettőt indított az ESA, a Mars Expresst 2003-ban, a TGO-t (Trace Gas Orbiter) pedig 2016-ban. Az infografika természetesen (?) a sikereket domborítja ki, de olvasóink számára jól ismert, hogy mindkét európai keringő egység egy-egy leszállóegységet is magával vitt, a Beagle–2-t, illetve a Schiaparellit, ezek küldetése azonban sikertelen maradt.

A kép jobb szélén látható, hogy a mérnökök az Atlanti-óceán mindkét partján lázas munkával készülnek a 2020-as indítási ablakra (amikor kedvező alkalom nyílik szondák indítására a Mars felé). Az ESA a Rosalind Franklin nevét viselő marsjárót és a Kazacsok nevű, fix marsi állomást szeretné jövőre útnak indítani, leszállóhelyüket már tavaly kijelölték. Eközben a NASA-nál a Mars 2020 rover készül. Sajnálatos módon lemaradt a képről az is, hogy a Föld „másik oldalán” ugyanilyen lázasan dolgoznak a mérnökök, az Egyesült Arab Emírségek ugyanis szintén a 2020-as indítási ablakban Hope nevű szondáját, Kína pedig a HX–1 marsszondát szándékozik elindítani. A szondák érkezésekor a szó szoros értelmében olyan csúcsforgalom lesz a Marsnál, hogy a szakembereknek komoly fejtörést okoz, miként elégítsék ki a rendelkezésre álló követőállomások antennáival az adatforgalom igényeit.

2. Kommunikációs hálózat


(Kép: ESA – S. Poletti)

A Mars kutatásában kulcsfontosságú a megfelelő adatmennyiség továbbítására alkalmas kommunikáció. Különösen fontos ez a leszállóegységek esetében, amelyekre általában csak kisebb antenna kerül, így célszerűen a Mars körül keringő szondákat használják reléállomásként. Azokon keresztül küldik a parancsokat a bolygó felszínén dolgozó eszközöknek, és az orbiterek továbbítják a felszínen gyűjtött adatokat a Földre. E tekintetben teljes a nemzetközi együttműködés, az ESA és a NASA keringő szondái közösen továbbítják a felszínről érkező adatokat. a NASA két eszköze által a felszínen gyűjtött adatok mintegy 60%-át jelenleg az ESA és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz közös vállalkozásaként készült TGO keringő szonda továbbítja a Földre. Az ExoMars program folytatásaként 2021-ben a vörös bolygóra érkező ESA eszközök, a Rosalind Franklin és a Kazacsok elsődleges relészondája a TGO lett, ennek megfelelően az orbiter pályáját máris elkezdték úgy módosítani, hogy a leszálláskor optimális helyzetben tartózkodjék.

A grafikáról az is leolvasható, hogy a Föld és a Mars közötti távolságot a rádiójelek 4 és 24 perc közötti idő alatt teszik meg, attól függően, éppen milyen messze van tőlünk a Mars.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020