Lengyel eszköz a Marson
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Kis űreszközök nagy szerepe - 2019.04.03 07:15.)

A NASA InSight szondájára fontos német műszer került, amelynek elkészítésében lengyel partnerek is közreműködtek.

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2019. február 11–22. között Bécsben tartotta 56. ülésszakát. Az ülésszakon „Az űridőjárás és a kis műholdak” témájú szimpóziumon hat, az ülésszak egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódóan további 62 szakmai előadás is elhangzott. Ígéretünknek megfelelően ezek közül néhányat részletesen is ismertetünk, a többit az érdeklődők az ülésszak honlapján tekinthetik meg.

Lengyel részről két előadás is elhangzott az ülésszakon. Az egyiket £ukasz Wi¶niewski (Astronika) tartotta saját cége és a közreműködő intézmények (Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete, Varsói Műszaki Egyetem, Repülési Intézet, Lódzi Műszaki Egyetem) nevében a lengyel részvételről a NASA InSight szondájának egyik műszere elkészítésében.

Az InSight szondán működő német HP³ hővezetési kísérlet penetrátorának felépítése

A német (DLR) vezetéssel épített, a hőáramlást vizsgáló HP³ (Heat Flow and Physical Properties Probe) fúróról van szó, amelynek kalapács mechanizmusa elkészítését a DLR a lengyel partnerekre bízta. Mint elhangzott, azért esett a lengyel partnerekre a választás, mert nekik az 1990-es évek óta nagy tapasztalatuk van a világűrben használt penetrométerek készítésében, többek közt az ESA Rosetta szondájának Philae leszállóegységén elhelyezett MUPUS kísérlethez is készítetek hasonló eszközt.

Az egyes lengyel közreműködő intézmények szerepe a fúróberendezés kalapács mechanizmusának elkészítésében

Az InSightra készített eszköz kipróbálását az előadás utánra várták, ezt azóta sikeresen végre is hajtották, amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. A „vakondnak” is nevezett penetrátort a szakemberek hasonlata szerint úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas szöget, amelynek belsejében helyezkedik el a kalapács. Ennek a rugós szerkezettel működő kalapácsnak az elkészítése volt a lengyel mérnökök feladata. Első lépésben 4 óra leforgása alatt 4000 kalapácsütéssel verték be a „vakondot” a Mars talajába. Az eszköz minden egyes kalapálás után három marsi napon (sol) keresztül pihen. Mintegy két napra van szükség ahhoz, hogy a művelet során fejlődő súrlódási hő távozzék, és a felmelegedett eszköz felvegye a környezet hőmérsékletét. Ezután egy napig tart a tényleges mérés, majd folytatódhat a kalapálás, egyre mélyebb rétegekbe küldve a „vakondot”. A mérés során a penetrátor falába épített tekercseket néhány órán keresztül ismert elektromos teljesítménnyel fűtik, majd a hő távozásának ütemét megmérve meghatározzák a környező talaj hővezető-képességét.

Az InSight szondán elhelyezett tábla tanúsítja, hogy a német műszer részeként lengyel alkatrészek is eljutottak a Marsra (sőt azóta hibátlan működésüket is bizonyították). (Kép: NASA / JPL / DLR)

A másik lengyel előadás a Varsó Műszaki Egyetem hallgatóinak űrtevékenységéről és a PWSat–2 műholdról szól. A lengyel egyetemisták rendszeresen részt vesznek az ESA oktatási programjaiban, így öt alkalommal parabolarepüléseken kísérletezhettek, 2010-ben a Rexus/Bexus keretében indíthatta egy kísérletet, valamint 2011-ben részt vettek a SCOPE programban. Emellett több műholdas programban is részt vettek (SSETI Express, YES2, ESEO, ESMO), majd 2012. február 13-án (a Masat–1-gyel együtt) pályára állt első önálló műholdjuk, a PW-Sat. A lengyel diákok gyakori vendégek a COPUOS ülésszakain is, ahol már több alkalommal beszámoltak eredményeikről. Jelenleg már több mint 100 tagot számláló űrkutatási diákszövetségüket 1996-ban alapították, a hallgatók négy szekcióban dolgoznak (ballonok, robotika, rakéták és a PW-Sat–2).

A PW-Sat–2 lengyel diákműhold 4 m²-es fékező vitorlája összecsukott és nyitott állapotban a földi kísérletek során

A negyedik lengyel műholdat, a két egységes CubeSat (2U) PW-Sat–2-t Falcon-9 hordozórakétával – sok más apró műholddal együtt 2018. december 12-én állították Föld körüli pályára. A PW-Sat–2 fontos feladata annak a teljesen automatikusan kinyíló, 4 m²-es vitorlának a kipróbálása, amellyel a küldetés végeztével letéríthetik pályájáról a műholdat, megakadályozva, hogy üzemképtelenné válása esetén űrszemét legyen belőle.

A PW-Sat–2 felépítése és alrendszereinek elhelyezkedése. A két egységes CubeSat felső részén a fehér hengerben helyezkedik el a küldetés végén kinyíló fékező vitorla