Hővédő burkolat cseréje
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2018.05.16 07:15.)

Repedést találtak a NASA Mars 2020 űrszonda leszállóegysége hővédő pajzsában. Az elemet cserélni kell, remélik, nem késik le az indítási ablakot.

A NASA bejelentette, hogy a Lockhed Martin Denver közelében lévő létesítményében az egy hétig tartó vizsgálatsorozat közben repedést találtak a Mars 2020 szonda kör alakú hővédő pajzsa pereme mentén. A repedés a strukturális tesztek közben keletkezett. Hírek szerint az elem szükséges cseréje nem veszélyezteti a szonda elkészítésének határidejét. Az eszköznek 2020. július 17-re kell startra készen állnia.

A Curiosityt a Marsra szállító Mars Science Laboratory fékeződése a Mars légkörében. Ugyanezt a koncepciót követve, hővédő pajzzsal fékezve száll le a Mars 2020 is. (Fantáziarajz: NASA / JPL-Caltech)

A hővédő pajzsot a teszteket végző Lockheed Martin építette. A tesztek során az elemet 20%-kal nagyobb erőhatásnak tették ki, mint amekkora a számítások szerint a Mars légkörébe történő belépéskor éri. A NASA szóvivője a bejelentés után nem válaszolt a szerkezet károsodásának jellegére vonatkozó technikai kérdésekre, mint ahogy a fontos alkatrész pótlásának költségére vonatkozóan sem bocsátkozott becslésekbe. Thomas Zurbruchen, a NASA tudományos igazgatója elégedetten nyugtázta, hogy a hiányosságra az alapos és időben elvégzett tesztek során derült fény, így a csere nem veszélyezteti a küldetés tervezett időben történő indítását. A Mars 2020-nak 2020 júliusában vagy augusztusában Cape Canaveralről Atlas–5 hordozórakétával (United Launch Alliance) kell indulnia, így a szonda 2021 elején ér a Marshoz. Ha ezt az indítási ablakot lekésnék, akkor 2022 második félévéig kell várni a következő lehetőségre.

A Curiosity hővédő pajzsa (lent) a szerkezet lezárása előtt (2011). Ugyanilyen pajzs védi majd a Mars 2020 marsjáróját, ebben találták a repedést. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A NASA és a Lockheed Martin mérnökei közösen keresik a repedés okát, elsősorban annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e áttervezni az elemet, vagy elég újra legyártani a meglévő tervek alapján. A most tesztelt 4,5 méter átmérőjű elemet eredetileg 2008-ban már ellenőrizték, mert ez volt a Curiosityt 2012 augusztusában a Marsra leszállító pajzs tartalék példánya. A Mars 2020-at a hővédő pajzs és a hátsó burkolat (back shell) védi a bolygóközi utazás és a Mars légkörén történő áthaladás közben, utóbbi idején a külső burkolat 2100 Celsius-fokig forrósodik. A Mars 2020 küldetés koreográfiája, a leszállás módja és a rover szerkezeti felépítése azonos a Curiosityéval (a NASA szerint a felépítés 85%-a változatlan maradt), csak a marsjáró műszerezettségében van eltérés. Emellett tökéletesítették a kerekeket, a kamerák optikája zoomolható, továbbá autonóm navigációs szoftvert telepítenek a fedélzeti számítógépbe.

A Mars 2020 a vörös bolygó felszínén. (Fantáziarajz: NASA / JPL-Caltech)

A Mars 2020 egyik legfontosabb feladata a mintagyűjtés lesz, a légmentesen lezárt csövekbe kőzeteket, talajt és „levegőt” zárnak. A mintákat a Mars egy kijelölt helyén tárolják, ahová majd értük megy egy későbbi küldetés marsjárója, és a „marsi felszállóeszközbe” (Mars Ascent Vehicle) téve feljuttatja a Földre visszatérő űrszondába. A roveren 42 mintavételi tartály számára lesz hely, ebből néhányat kontroll célból üresen hagynak, de a szakemberek remélik, hogy legalább 31-et sikerül megtölteni. A minták Földre szállítását nemzetközi küldetés keretében képzelik el, amelyben az oroszlánrészt a NASA és az ESA vállalhatja, ennek előkészítéséről már aláírtak egy szándéknyilatkozatot. A részletekről még csak annyit lehet tudni, hogy a NASA által elképzelt menetrend szerint a Mars 2020 deponált mintáit felvevő járművet és a marsi felszállóeszközt 2026-ban indíthatják el a Mars felé. A közreműködő és a terv megvalósításában anyagilag is részt vállaló partnerekről még nem esett szó. (Egyrészt a terv bölcsen mértéktartó. A küldetés pozitívuma, hogy a Mars 2020-nak nem kell a visszaszállító rendszer megérkezéséig működőképesnek maradnia. Nehéz, de nem kivitelezhetetlen a deponált minták megtalálása. Ha sikerül megtalálni a közreműködő és finanszírozó partnereket, és komolyan vesszük a 2026-os startot, a minták akkor is leghamarabb 2030 körül kerülnek a Földre. Tegyük fel, hogy 2030-ra a Földre érkezik maximum néhány kg minta, ami vitathatatlanul óriási eredmény, de a tempó meglehetősen hiteltelenné teszi a 30-as évekre tervezett emberes marsraszállás ábrándját. Kérdés az is, hogy a Mars-utazás iránt érdeklődő magáncégek mit és mikor valósítanak meg. – B.E.)

Hazatérő kődarab. A Mars 2020 visszaviszi a Marsra egy onnan a Földre érkezett meteorit egy szeletét, amelyet a marsjáró karjára szerelt nagy pontosságú lézer kalibrációs célra fog használni. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A bolygóközi egység és a leszállítást végző „égi daru” szinte teljesen elkészült a NASA pasadenai (Kalifornia) Sugárhajtás Laboratóriumában (JPL), magának a rovernek a végszerelése pedig ez év végén kezdődik. Technikai szempontból a legnagyobb kihívást a mintavevő rendszer elkészítése jelenti.