A NASA 2020-as marsjárója
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Curiosity - 2016.08.31 07:15.)

Zöld utat kapott a 2020-as marsjáró fejlesztése a NASA-nál. A Curiosity jelentősen továbbfejlesztett utóda 2020 augusztusában indulhat.

A két évvel ezelőtt kiválasztott terveket alaposan átvizsgálták, kiértékelték, és ennek alapján alakult ki a most már véglegesnek tekinthető változat. Az akkor tervezett műszerek lényegében változatlanul megmaradtak. Az is biztosnak tűnik, hogy a rover 2020 augusztusában indulhat, majd a Curiosity-hez hasonlóan a „rémület hét perce” eredményeképpen 2021. februárban száll le a Marsra. Hogy pontosan hová, az még nem dőlt el, mint ahogy nevet is csak későbbiekben kap a marsjáró (az ötletpályázatot várhatóan még az idén meghirdetik). A leszállóhelyet viszont csak 2019 júliusára szándékoznak kiválasztani. Itt a szokásos vitára lehet számítani a biztonságos területeket előnyben részesítő repülésirányító mérnökök, illetve a tudományos szempontból izgalmasabb, bár kockázatos területeket favorizáló kutatók között.

Fantáziakép: a NASA 2020-as marsjárója munka közben. (Kép: NASA)

Az előkészítés B-fázisa tehát lezárult, elkezdődhet a C-fázis, a végleges tervek elkészítése és a rover tényleges megépítése. A Mars 2020 rover egyértelműen legfontosabb feladata az esetleges egykori és mostani marsi élet nyomainak keresése. A műszerek elkészítésében az amerikaiakon kívül francia, spanyol és norvég intézetek is részt vesznek. A jármű tömege 1050 kg lesz, ami 150 kg-mal több a Curiosity-énál, és így ez lesz valamely bolygó felszínére eddig eljuttatott legnagyobb tömegű eszköz.

A legaktuálisabb rajz a felépítésében a Curiosity-re hasonlító 2020-as marsjáróról (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A rover műszerei a mostani döntés értelmében tehát a következők lesznek.

• PIXL (Planetary Instrument for X-ray Lithochemistry): röntgenfluoreszcencia-spektrométer a talajminták elemzésére. A rover emellett néhány talajmintát bedobozol, hogy azokat egy későbbi küldetés elhozhassa a Földre.
• RIMFAX (Radar Imager for Mars' subsurFAce eXperiment): képalkotó radar, amely néhányszor tíz méter mélységig lesz képes a marsjáró alatti kőzetrétegek vizsgálatára.
• MEDA (Mars Environmental Dynamic Analyzer): átfogó meteorológiai méréseket végző műszercsomag, amely többek közt a szél irányát, sebességét, a hőmérsékletet, a nyomást, a légkör nedvességtartalmát, valamint porviharok idején a szél által felkavart szemcsék alakját és méretét vizsgálja.
• MOXIE (Mars Oxygen ISRU Experiment): a kísérlettel azt vizsgálják, hogy a jövő marsi űrhajósai előállíthatnak-e oxigént a ritka marsi légkör szén-dioxidjából. A kísérlet nevében szereplő rövidítés a „helyi erőforrások használata a Marson” (In-Situ Resource Utilization) kifejezést jelenti.
• SHERLOC (Scanning for Habitable Environments with Raman and Luminescence for Organics and Chemicals): az ibolyántúli (UV) képalkotó berendezés az élet lehetséges nyomait, szerves vegyületeket keres.
• SuperCam: a környező tereptárgyak kémiai összetételét is elemző kamera, elsősorban a kőzetekben és a regolitban előforduló szerves vegyületeket keresi.
• Mastcam–Z: nagyfelbontású (HD) sztereó képalkotó rendszer.

A Mars 2020 marsjáró energiaforrása – akárcsak a Curiosity-é – plutónium–238-cal működő termoelektromos generátor lesz. A 87,7 év felezési idejű Pu–238 izotóp várhatóan 10 évig biztosítja a szerkezet energiaellátását.

A marsjáró 2020-ban több mikrofont is magával visz, mert a kutatók egyrészt a porviharok hangjára kíváncsiak, másrészt azt is szeretnék hallani, milyen hangokat ad ki a rover munka közben. Ez lesz az első eset, amikor remélhetőleg meghallhatjuk egy idegen világ hangjait. Bár mikrofont már a Mars Polar Lander is vitt magával, azonban a szonda leszállása nem sikerült, becsapódott a Marsba. A Phoenix leszállóegységre is került annak idején mikrofon, azokat azonban maguk a küldetést irányító szakemberek kapcsolták ki, mert úgy tűnt, zavarja egyes kritikus elektronikus berendezések működését. Az ESA Huygens szondájára is került egy akusztikus szenzor, amelyik rövid hangfelvételt készített, miközben a leszálló szonda a Titan légkörében haladt.

Időközben a NASA helikopter-drónok fejlesztését kezdte finanszírozni, arról azonban még nem született döntés, hogy egy ilyen eszközt már a 2020-as roverrel együtt is bevetnének. Mindenesetre egy ilyen drón a marsjárót bázisként használva végezhetne rövid felderítő repüléseket.

A NASA 2020-as marsjáróját bemutató részletes film. Megszólal benne a projekt vezetője, aki egyes műszerek működését is elmagyarázza. A 18. perctől kezdve a projekt talajminták elemzésével foglalkozó kutatója bemutatja a mintavevő berendezés működését. A 30. perctől a projektvezető a leszállóhely kiválasztásának problémáját járja körül. A film második részében a szakemberek a nézők kérdéseire válaszolnak. (Forrás: NASA)