Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Hová tűnt a Mars légköre?
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói - 2015.11.09 07:15.)

Az amerikai MAVEN űrszonda mérései alapján a válasz: elfújta a napszél.

Nem csak a tudományos-fantasztikus művek szerzőinek képzeletében él a Mars terraformálása, vagyis a bolygó légkörének, klímájának átalakítása olyanra, hogy ott a földihez hasonló élet is megtelepedhessen. Ennek az egyik lehetséges kiindulópontja, hogy a kőzetekben megkötött szén-dioxid felszabadításával és a légkörbe juttatásával, a létrejövő üvegházhatás révén fel lehetne melegíteni a Marsot.

A Mars – a jelenlegi állapotával ellentétben – valamikor, évmilliárdokkal ezelőtt sűrű, főleg szén-dioxidból álló légkörrel rendelkezhetett. Ez idő tájt folyékony halmazállapotú víz is volt a felszínén, amire több, egymástól független – keringő és leszálló űrszondák által gyűjtött – adat is utal. Elvileg nem lehetetlen az a feltételezés, hogy a légköri szén-dioxid a kőzetekben kötődött meg. Ha ez így volna, ennek a mennyiségnek a felszabadításával akár a terraformáláson is gondolkodhatnánk.

A NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) űrszondája bő egy éve, 2014 szeptembere óta kering, és 2014 novembere óta végzi rendszeres méréseit a Mars körül. Fő feladata épp a légkör vizsgálata, a valamikori sűrű légkör eltűnési okának kiderítése volt. Az eddig gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a légkörben egykor volt gázok nem a bolygón kötődtek meg, hanem a világűr irányába távoztak. A MAVEN adataival dolgozó kutatóknak sikerült megállapítaniuk a légköri gázok elszökésének mostani sebességét (kb. 100 g másodpercenként), és kimutatniuk, hogy napkitörések alkalmával ez jelentősen megnövekszik. A korai Naprendszerben a kitörések ráadásul gyakoribbak voltak. Eredményeiket a Science magazinban és a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikálták.

A Mars mostani klímáját és „lakhatóságát” meghatározó események mintegy 4,2 milliárd évvel ezelőtt történhettek, amikor a bolygó elvesztette globális mágneses terét. Onnantól kezdve a napszél és az erős napkitörések hatása ellen nem áll rendelkezésre a magnetoszféra, így a légkör jelentős része folyamatosan eltávozott az égitestről.

Így hagyják el a bolygó légkörének felső részét az ionok a napszél hatására. A szimulációhoz a MAVEN adatait használták. (Videó: NASA / GSFC / CU Boulder LASP / University of Iowa)

Mindez nem jelenti azt, hogy a Mars terraformálása teljesen elképzelhetetlen. A sarki jégsapkákban például van szárazjég (szilárd szén-dioxid) összetevő is. A Mars emberek számára is kényelmessé tételétől persze még igen messze vagyunk – ha egyáltalán valaha is megvalósítjuk. Egyelőre arról van szó, hogy az emberiség első küldöttei talán a 2030-as évtizedben eljuthatnak a vörös bolygóra – feltéve, ha a NASA-nak sikerül tartania a terveket.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018