Újabb ország kapcsolódik be a Mars kutatásába
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2015.05.31 07:15.)

Az Egyesült Arab Emírségek tudósai bejelentették, hogy 2020 júliusában elindítják az ország és az arab világ első Mars-szondáját.

A szonda tudományos célja a Mars légkörének vizsgálata lesz. Nem mellesleg, a szonda hét hónapos repülés után, 2021 elején állna Mars körüli pályára, ezzel köszöntve az Emírségek megalakulásának (a brit gyarmati sorból való önállósodásának, illetve az államszövetség létrejöttének) 50. évfordulóját. Ha a program sikerül, az Emírségek az USA, Oroszország, az ESA és India után ötödikként juttatja el eszközét a vörös bolygóhoz.

Fantáziarajz a közeljövő arab Mars-szondájáról. (Kép: Mohammed bin Rashid Space Center)

A szondára három tudományos műszert terveznek, amelyek a Mars légkörének szerkezetét és összetételét vizsgálják, a tervek szerint 1 terabájt adatot gyűjtve. Omran Sharaf, a projekt szakmai vezetője szerint egységes képet szeretnének kapni a Mars légköri rétegeiről és éghajlatáról. Ehhez szokatlanul magas keringési pályára állítják a szondát a Mars körül (lásd infografikánkat), mert így állandóan, a bolygó egészére kiterjedően figyelhetik a légköri jelenségeket.

Az Egyesült Arab Emírségek Mars-terveit bemutató (angol nyelvű) videó.

Az űrszonda a közvéleménytől érkezett javaslatok alapján a „Reménység” nevet kapja. Bár a hivatalos szervek nem nyilatkoztak a projekt költségvetéséről, ám az Emírségek miniszterelnöke „az arab civilizáció mérföldkövének” nevezte a projektet, amiből az sejthető, hogy a projektet megvalósító tudósoknak és mérnököknek aligha kell majd anyagi korlátokkal szembesülniük. Azt viszont egyelőre nem közölték, milyen hordozórakétával kívánják elindítani a szondát.

A tervek szerint a 2020. júliusi indítási ablakban induló szonda 600 millió km-es út megtétele után 2021 elején éri el a Marsot, ahol 55 óra keringési idejű, 22 ezer és 44 ezer km közötti keringési magasságú pályára áll. (Kép: Mohammed bin Rashid Space Center)

A szonda tömege 1,5 tonna lesz (a manőverezéshez szükséges hajtóanyaggal együtt), energiaellátásáról három napelemtábla gondoskodik. A fedélzetére színes kamera, valamint infravörös és ibolyántúli spektrométer kerül, amely műszerekkel a hőmérséklet-eloszlást mérik, a légkör mozgását, dinamikáját és szerkezetét követik, valamint a jég, a vízgőz és a por eloszlását vizsgálják. A projekten jelenleg 75 mérnök és kutató dolgozik, de ez a szám 2020-ig 150 főre emelkedik. Hangsúlyozzák, hogy a szakemberek 100%-ban az Emírségek polgárai.

A Mohammed bin Rashid Űrközpontban már elkezdődött a Mars-szonda építése. (Kép: Mohammed bin Rashid Space Center)

Mindamellett, a szonda építését koordináló Mohammed ibn Rashid Űrközpont nemzetközi partnerintézményekkel is együttműködik a projekt sikere érdekében. A boulderi Coloradói Egyetem mérnöki, űrdinamikai és tudományos segítséget nyújt az arab tudósoknak. Az Egyetem részéről ebben az együttműködésben elsősorban az a Légkör- és Űrfizikai Laboratórium vesz részt, amely az amerikai MAVEN Mars-szonda tudományos hátterét biztosította. Az Emírségeknek emellett együttműködési megállapodása van a berkeley-i Kaliforniai Egyetemmel és az Arizonai Egyetemmel.

Az Egyesült Arab Emírségek tavaly hozta létre saját űrügynökségét. Első lépésként tárgyalásokat kezdtek a jövőbeli együttműködési lehetőségekről az amerikai, az orosz és a francia űrügynökségekkel, valamint bejelentették, hogy az ország 2016-tól az ENSZ Világűrbizottság tagjává szeretne válni (utóbbi kérést a COPUOS júniusi ülése minden bizonnyal jóváhagyja). Az Emírségek eddig csak külföldi cégek által épített távközlési és távérzékelő műholdak üzemeltetésével, tehát elsősorban megrendelőként és felhasználóként vett részt az űrtevékenységben.