Üstökös és űrszondák együtt a Marsnál
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói - 2014.08.11 07:15.)

Október 19-én nagyon közel repül el a Marshoz a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös. Már készítik az eseményre a bolygó körüli űrszondákat.

A készülődés oka kettős. Egyrészt a Marsot megközelítő üstökös különleges, a Mars-szondák esetében egyáltalán nem várt tudományos megfigyelési lehetőségekkel szolgál. Másrészt az űreszközöket – biztos ami biztos alapon – célszerű minél kevésbé kitenni az üstökösből származó, nagy sebességgel repülő porszemcsékkel való ütközés kockázatának. Különben előfordulhat, hogy valamelyik űrszonda olyan „ütést” kap, amely szerencsétlen esetben akár véget is vethet a programjának. Bármilyen aprók is az üstököspor részecskéi, a kb. 56 km/s-os relatív sebességük mintegy huszonötször akkora, mint a páncéltörő lövedékeké. Ez már egy fél milliméteres darabka esetén is veszélyes lehet, ha a szemcse kényes helyen talál el egy űrszondát.

A C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös pályájának vázlata a Naprendszerben, 2013. januári felfedezése óta. Pirossal a Mars pályája, amit az üstökös is elér majd október 19-én – véletlenül épp ott, ahol a bolygó is tartózkodni fog. Pontosabban a távolság nem sok, a legújabb számítások szerint 132 ezer km lesz a két égitest között. Ez alig tized akkora, mint amennyire bármely ismert üstökös valaha is megközelítette a Földet. (Kép: NASA / JPL)

Az amerikai űrhivatal, a NASA összesen három Mars körül keringő, működő űrszondával rendelkezik. Pontosabban jelenleg még csak a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) dolgozik a helyszínen, de októberre a tervek szerint már odaér a tavaly indított MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) is. Ez utóbbi egy hónappal az üstökös látogatása előtt, szeptember 21-én fékez le és áll pályára a vörös bolygó körül.

Mit tudnak tenni az űrszondák védelmében? Természetesen nem képesek azokat teljesen „eldugni” az üstökös elől, hiszen a fizika törvényei szerint a bolygó körüli pályán nem lehet csak úgy megállni. Arra viszont van lehetőség, hogy a legkockázatosabb időszakban, az üstökös közeli elrepülése idején a Mars túlsó, védettebb oldala fölött repüljenek. Ennek érdekében július végén és augusztus elején elvégezték azokat az első pályamódosító manővereket, amik megteremtik ennek a lehetőségét. Nem csak az amerikaiak tartanak a porzáportól, az Európai Űrügynökség (ESA) ugyanezt teszi a Mars Express szondájával.

A modellszámítások szerint az üstököspor fluxusa elég kicsi lesz, nagyjából egy négyzetkilométernyi felületre jut majd egy részecske. Egy űrszonda tipikus felszíne ezzel szemben csak kb. 5 m². A kockázat tehát nem tűnik olyan óriásinak, de még ezt sem szívesen vállalnák, így megpróbálják minimalizálni az ütközési esélyeket. A Mars felszínén dolgozó roverek – az Opportunity és a Curiosity – teljes biztonságban lesznek, hisz a bolygó mégoly ritka légköre is megvédi őket az üstökösportól. Legfeljebb egy meteorzápor tanúi lehetnek, ha épp a megfelelő helyen tartózkodnak.

A 2013 elején felfedezett, akkor még a Jupiter távolságában járó üstökös pályja alapján úgy gondolják, hogy eredete az Oort-felhőig vezethető vissza. Így a Naprendszer keletkezésének tanúja, először jár itt „bent”, s mint ilyen, érdekes célpontja a vizsgálatoknak. Ráadásul „helybe jön”, nem kellett miatta külön űrszondákat indítani bolygórendszerünk távoli vidékeire. A Siding Spring üstükös magja kevesebb mint 1 kilométeres átmérőjű lehet, évmilliárdok óta fagyott anyagot tartalmaz. A Nap közelébe érve ennek egy része eltávozik a magból. Részben ez okozza a kockázatot a Mars-szondák számára, de egyúttal megfigyelési célpontul is szolgál.

A Hubble-űrtávcső WFC-3 kamerájának korábbi felvétele a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökösről. (Kép: NASA / ESA / J.-Y. Li / Planetary Science Institute)

A keringő egységek meg fogják figyelni az elrepülő üstökös magjának alakját, megmérik átmérőjét, forgását. Megpróbálják analizálni a kóma és a csóva összetételét, megfigyelni, hogy az üstükösből származó anyag hogyan hat kölcsön a Mars légkörével. Az egyik elképzelés szerint a bolygó felsőlégköre felmelegszik, amitől több gáz szökik el a világűrbe. Akár még arra vonatkozó ötletet is kaphatnak, hogyan alakult ki a Mars mostani igen ritka légköre.