Marsi porszem - rekordnagyítással
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2008.08.17 04:00.)

A Phoenix szonda atomierő-mikroszkópjával olyan képet készítettek, amilyen felbontásút még soha egy másik égitesten.

A felvétel a Mars felszínét borító por egyetlen, kb. 1 mikrométer átmérőjű szemcséjéről készült. Az ilyen porszemcsék festik a bolygó felszínét vörösre, a légkörbe kerülve globális porviharokban kavarognak, s közvetve – a napfényt szórva – ezek színezik a marsi eget rózsaszínűre.

Az atomierő-mikroszkóp a részecskék térbeli szerkezetét tudja felmérni. Működésének lényege, hogy rendkívül kisméretű, rugólapra erősített tűvel végigpásztázza a mintát, s a tű mozgását elektronikusan tárolja. A porszemcsét egy speciális szilíciumlapkába karcolt mélyedések tartják. A mérési technika megvalósítása a Mars északi poláris vidékén, 350 millió km távolságban a Földtől, különösen nagy kihívás. A Phoenix fedélzetén elhelyezett műszert több mint egy évtizedes fejlesztőmunkával, svájci irányítással készítették.

Az atomierő-mikroszkóppal akár kb. 100 nanométeres részletek vizsgálhatók (ez az emberi hajszál vastagságának nagyjából az ezredrésze). A nagyítás így két nagyságrenddel jobb annál, mint amit a Phoenix optikai mikroszkópjával el lehet érni. Az optikai mikroszkóp első képe már közel 2 hónappal ezelőtt megérkezett a Marsról.

Az elsőként megvizsgált minta a Snow White nevű árokból származik, s még július elején került a Phoenix mikroszkópos kutatóegységébe, amely a MECA (Microscopy, Electrochemistry and Conductivity Analyzer) műszeregyüttes része. A kép bal felső részén egy optikai mikroszkópos felvétel látható. Ugyanennek a területnek az atomierő-mikroszkóppal készült, a másikhoz képest 200-szoros felbontású, színekkel kódolt háromdimenziós felszínmodellje tölti ki a kép fennmaradó részét. A piros színben mutatkozó lapkán jól kivehető négy, nagyjából kör alakú, mindössze 5 mikrométer mély lyuk. Ezek egyikében, a sárga körrel megjelölt bal felsőben ül az 1 μm-es porszem. (Kép: NASA / JPL-Caltech / University of Arizona / University of Neuchatel / Imperial College London)

A műszer tehát jól működik, s a továbbiakban megkezdődhetnek a tudományos vizsgálatok. A tervekben szerepel a marsi porszemek minél nagyobb „képtárának” az elkészítése.