A világ űrköltségvetése
(Rovat: Űrpolitika, Üzlet és munkahely , A nemzetbiztonságért - 2019.12.16 06:15.)

A világ kormányai az Euroconsult 2019-es éves jelentése szerint 2018-ban összesen 70,9 milliárd USA dollárt költöttek űrtevékenységre.

Az űrtevékenységre fordított kormányzati kiadások a 2008-as gazdasági válság után 2015-ben érték el a minimumukat (62,5 millió USD), azóta egyenletes a növekedés. A történelmi minimumot egyrészt az USA védelmi kiadásainak csökkenése okozta, másrészt Oroszország űrköltségvetésének csökkenése, ami dollárban csaknem 60%-os volt (rubelben viszont „csak” 22%).

A 2018-as 70,8 milliárd dollárnak a 63%-át civil programokra fordították. A polgári űrköltségvetés 2018-ban 44,5 milliárd dollárt tett ki, ami 4,3%-os növekedés 2017-hez képest. A növekedés legnagyobb forrása az USA civil költségvetésének átlagos 4%-os növekedése, de az összegében kisebb költségvetés 6,5%-os, illetve 5,6%-os növekedése Ázsiában és a Közel-Kelet és Afrika régióban szintén jelentősen hozzájárult a világ növekedéséhez.

A világ állami űrköltségvetése 2018-ban az Euroconsult adatai szerint. A teljes költségvetés 70,8 milliárd dollár, amelynek közel 60%-át az Egyesült Államok mondhatja magáénak, nagyjából fele-fele arányban megosztva a civil (NASA) és a katonai űrköltségvetés között. Az USA dominanciája a diagram alapján egyértelmű, jóllehet az amerikai költségvetést ábrázoló kört a méretarányos nagyság 80%-ára kicsinyítették. A színek a földrajzi régiókat jelölik, sajátos logika alapján (Törökországot és a Közel-Keletet például Afrikához sorolják), amiről a felső sarokban látható térkép ad útbaigazítást. Minket a piros körök érintenek közvetlenül, ezek az ESA tagállamai, költéseik ESA és Eumetsat hozzájárulásaikat is tartalmazzák. Ennek megfelelően az ESA 5,2 milliárd eurós költségvetését üres kör jelöli. Ugyanakkor önálló entitásként jelenik meg az EU, amely viszont 2018-ban körülbelül 1,3 milliárd euróval hozzájárult az ESA 5,2 milliárdos költségvetéséhez, a közös programok finanszírozása fejében. (Kép: Euroconsult 2019)

A világ katonai űrköltségvetése 2018-ban 26,4 milliárd dollár volt, ami 8,3%-kal magasabb az előző évi adatnál, és folyamatos növekedést mutat a 2015-ös minimum (23,4 milliárd USD) óta. A világ katonai űrköltségvetésének 72%-át az USA költötte, ami számottevő csökkenés az egy évtizeddel korábbi 81%-os részesedéshez képest, ami az erőteljes ázsiai növekedés mellett új szereplők megjelenésének tudható be a közel-keleti–afrikai térségben. Utóbbi régióban 2008 óta megháromszorozódtak a védelmi kiadások.

A világ kilenc legnagyobb űrköltségvetésű országának és az Európai Uniónak 2018-ban űrtevékenységre fordított költségvetése, milliárd USA dollárban. (Kép: Euroconsult 2019)

Az előrejelzések szerint a világ űrköltségvetése középtávon tovább nő, és becslések szerint 2025-re eléri a 84,6 milliárd dolláros szintet, azt követően viszont csökkenés várható. A 2020-as években a civil költségvetés állandó, átlagosan évi 1,6%-os növekedésére számítanak, ezzel szemben a katonai költségvetés a 2020-as évek első felében ennél gyorsabban, évi 4,2%-kal nő, 2025-től azonban 4,4%/év tempójú csökkenésnek indul.

A katonai és a polgári űrköltségvetés aránya a világ 10 legnagyobb űrköltségvetéssel rendelkező országában. (Kép: Euroconsult 2019)

2018-ban 24 kormányzati polgári és katonai ügynökség összesen 138 darab 50 kg-nál nagyobb tömegű műholdat állított pályára, ami 84%-os növekedés a 2017. évi 75 műholdhoz képest. Ezzel mind a műholdak, mind pedig a felbocsátó szervezetek számát tekintve rekordot sikerült elérni. A legjelentősebb felbocsátók: Kína (58 műhold), az Egyesült Államok (22) és Oroszország (17). A 2018-ban pályára állított 79 civil műhold 42%-a földmegfigyelést végzett, 15%-uk távközlési hold volt, a többi egyéb feladatokat látott el. A kormányok az elkövetkező évtizedben 1553 új műhold indítását tervezik, ami több mint 150 darab évente. (Ez a szám eltörpül a magáncégek tervezett indításai mellett. – B.E.)

A világ teljes állami űrköltségvetése 1999–2028 között, milliárd USA dollárban (fent), illetve ugyanez különválasztva polgári és katonai költségvetésre. (Kép: Euroconsult 2019)

Űrprogramja volumenét tekintve az „öt nagy” a következő: Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Japán. Az USA 40,9 milliárd dolláros költségvetése a világénak az 58%-át teszi ki, ez az arány azonban a 2000-es évek elején még 75% volt. 2018-ban Kína állami űrköltségvetése 5,8 milliárd dollár volt. Az ország 5 éves átlagos növekedése 9,4% volt, ezen belül a polgári 11%-kal, a katonai 6,8%-kal nőtt évente. Ennek köszönhetően vált Kína a világ legjelentősebb műhold-felbocsátójává, műholdjai jelentős hányadát tették ki a Jaokan és Kaofen földmegfigyelő, és a Beidou navigációs műholdak. Oroszország az elmúlt öt évben kénytelen volt jelentősen csökkenteni kiadásait, a 2013. évi maximumról (9,75 milliárd USD) a 2018-as 4,2 milliárd dollárra. Stratégiai céljaik között a műholdas távközlési kapacitások fejlesztése, az öregedő földmegfigyelő flotta lecserélése, a hordozórakéta flotta karcsúsítása és a Glonassz rendszer fenntartása szerepel. Megfigyelők arra számítanak, hogy a 2020-as évek elején megállhat a költségvetés csökkenése, és 2028-ra elérhetik a 2011-es szintnek megfelelő évi 6 milliárd dolláros űrköltségvetést.

A világ negyedik legnagyobb űrköltségvetésével Franciaország rendelkezik (3,2 milliárd dollár, amit a nemzeti programok, valamint az ESA és Eumetsat hozzájárulásuk együttesen tesznek ki). Súlyponti területek az űrbiztonság (a korábbi SSA program) és az Ariane–6 fejlesztése. Japán költségvetése 3,1 milliárd dollár, ami a 2012-es maximum (3,62 milliárd USD) óta csökkenő tendenciát mutat, az előrejelzések szerint azonban ez megfordul, és szerény növekedés várható.

Az alkalmazások közül 11,8 milliárd dollárral a földmegfigyelés (a meteorológiát is beleértve) a legjelentősebb, elsősorban azért, mert az űrtevékenységbe újonnan bekapcsolódó országok a terület társadalmi hasznossága miatt általában először ebbe fektetnek be. Ezzel szemben a 11,6 milliárd dolláros emberes űrrepülés csak kevesek játszótere, bár újabban az Egyesült Arab Emírségek és India is fejleszti saját emberes űrrepülési programját. Az űrtudományok és a felderítés világviszonylatban 7 milliárd dollárt ér, de az előrejelzések szerint ezen a területen várható a legjelentősebb fellendülés, mihelyt az ISS program véget ér, és a résztvevők jelentős költségvetési tehertől szabadulnak meg. Az államilag finanszírozott űrindítások költsége mérsékelt, és várhatóan az is marad (6,7 milliárd USD), mert ezt a tevékenységet nagyrészt kiszervezték a magánszektorba. Az űrtávközlésre fordított kiadások a korábbi csúcshoz képest 2018-ra megfeleződtek (5,8 milliárd USD), míg a műholdas navigáció jelenleg 3,6 milliárd dolláros területén 2022-ig még növekedést várnak, ugyanis addigra fejezi be az EU és Kína saját rendszerei teljes kiépítését. Az űrbiztonságra egyelőre csak az USA és Oroszország költ számottevő összeget (2,1 milliárd USD), de ezen a területen az érdeklődés (és ezzel együtt a ráfordítások) növekedésére számítanak.

Az űrtevékenységbe befektető országok száma 2018-ra rekordot ért el: 88 ilyen állam volt. (Feltételezhetően itt is az évi minimum 10 millió dolláros költségvetést vették alapul, mint a legfelső ábrán. – B.E.) Egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még alig több mint fele ekkora volt, ami azt mutatja, hogy egyre több ország érzi az űrtevékenységbe történő befektetést hasznosnak az ország társadalmi-gazdasági és technológiai fejlődése szempontjából, amihez az is hozzájárul, hogy az országok egyre nagyobb szeletet szeretnének maguknak kihasítani az űripar tortájából (amelynek összértéke 2017-ben az Euroconsult adatai szerint 271 milliárd dollárt tett ki, vagyis körülbelül négyszeresen meghaladta a kormányzati ráfordításokat). Emellett 2018-ban öt országban hoztak létre űrügynökséget: Luxemburgban, Ausztráliában, Zimbabwében, Görögországban és Portugáliában.