Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űr-KRESZ születik
(Rovat: Űrpolitika, Katasztrófák ellen - 2018.07.16 07:15.)

Trump elnök harmadik űrpolitikai rendelete (SPD–3) tervbe veszi a világűr közlekedési szabályainak lefektetését, ami az űreszközök egyre növekvő száma miatt szükséges.

Emlékeztetünk arra, hogy Donald Trump elnök 2017. június 30-án írta alá a Nemzeti Űrtanácsot 24 év után újjáalakító rendeletet. 2017. december 11-én az elnök kiadta az 1. űrpolitikai rendeletet (SPD–1, Space Policy Directive), amelyben arra utasítja a NASA-t, hogy ismét küldjön űrhajósokat a Holdra, később pedig a Marsra. 2018. március 23-án az elnök nyilvánosságra hozta a Nemzeti Űrstratégiát, amely legfontosabb célul azt tűzi ki, hogy az Egyesült Államok erős és versenyképes tényező legyen/maradjon az űrtevékenységben. 2018. május 24-én aláírta a második űrpolitikai rendeletet (SPD–2), amely úgy változtatta meg a szabályozási környezetet, hogy az USA biztosítsa saját vezető szerepét a világűr kereskedelmi célú hasznosításában. Ezt követte június 18-án az SPD–3 kiadása. (Mindeközben idén áprilisban Trumpnak több hónapos huzavona után sikerült elfogadtatnia saját jelöltjét a NASA főigazgatói tisztére, ezzel Jim Bridenstine lett a NASA történetében az első vezető, aki aktív politikusként, nevezetesen kongresszusi képviselőként került ebbe a pozícióba.)

Az SPD–3 irányelveinek és rendelkezéseinek célja, hogy a világűr akkor is biztonságos környezet maradjon, amikor a kereskedelmi és polgári célú űrrepülések száma megnő. Közelebbről, a Védelmi Minisztérium feladata, hogy a jövőben fokozottan védelmezze az amerikai tulajdont és érdekeket a világűrben. Eközben az üzleti alapon folyó űrtevékenység gyors növekedése megköveteli, hogy ez a védelem a magánszektor igényeit is figyelembe véve valósuljon meg. Az SPD–3 további célja, hogy csökkentse az űrszemét mennyiségét, ami minden ország érdeke, ezért az űrszemét követéséhez a kormányzati és a magánszektor technikai eszközeit is igénybe kell venni. Az űrszemét helyzet kezelésére új ajánlásokat kell megfogalmazni. (Kérdés, hogy ezek mennyiben jelentenek majd előrelépést az ENSZ által évekkel ezelőtt megfogalmazott, és az államok többsége által betartott ajánlásokhoz képest. – B.E.) Az Egyesült Államoknak élenjáró szerepet kell játszania az űrközlekedés kezelésében, amihez a szükséges adatokat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, miközben a Védelmi Minisztérium folytatja az űrobjektumok katalogizálását, nyilvántartását. Az USA a normák és a legjobb gyakorlatok, követendő példák kidolgozásával is fenntartja és megerősíti vezető szerepét. Ezen belül hatékonyabbá teszik a világűrből fenyegető veszélyekre vonatkozó adatok megosztását, az amerikai gyakorlat megosztásával hozzájárul a nemzetközi normák alakításához, valamint elhárítja a kereskedelmi űrtevékenység növekedése útjában álló akadályokat, hogy az amerikai kereskedelmi űrszektor is világviszonylatban vezető szerepet vívjon ki magának.

A Fehér Ház fentiekben idézett közleménye főként általánosságokat tartalmaz, de talán közelebb jutunk a lényeghez, ha elolvassuk Jeff Foust főszerkesztő az új rendelethez fűzött megjegyzéseit a The Space Review portálon. Foust szerint azt várták, hogy az Űrtanács ülésének legfontosabb eseménye az SPD–3 aláírása lesz, azonban Trump elnök új hangsúlyt adott az ülésnek, amikor bejelentette, hogy a fegyveres erők hatodik fegyvernemeként egy új űr-fegyvernem létrehozására utasítja a Védelmi Minisztériumot (erről külön cikkben tájékoztatjuk majd olvasóinkat). A bejelentés után néhány perccel az elnök valóban aláírta az SPD–3 rendeletet, majd elhagyta a termet, az Űrtanács pedig Pence alelnök elnökletével folytatta az eredeti napirend szerinti munkát.


A Nemzeti Űrtanács tagjai Mike Pence alelnök, a Tanács elnöke vezetésével június 18-án üléseztek, miután az ülés keretében Trump elnök aláírta a 3. űrpolitikai rendeletét. (Kép: NASA/Bill Ingalls)

Az „űr-KRESZ” tervezetét Pence már áprilisban bemutatta az Űrtanácsnak, a végleges változat lényegében nem változott ahhoz képest. A lényeg az, hogy a Kereskedelmi Minisztérium felelősségi körébe utalja, hogy ellássa az űrbeli biztonságra vonatkozó adatokkal (vagyis elsősorban az űreszközök potenciális ütközéseire vonatkozó figyelmeztetésekkel, információkkal) a kereskedelmi célú műholdakat üzemeltető polgári és üzleti alapon működő cégeket, mind az Egyesült Államokban, mind pedig más országokban, vagyis az USA hadseregén kívül minden más érintettet. A hadsereg továbbra is saját maga gondoskodik saját műholdjairól.

A Védelmi Minisztérium továbbra is gyűjti az űrbeli veszélyekre vonatkozó (SSA, space situational awareness) adatokat, ám azokat (feltételezhetően a titkos műholdakra vonatkozók kivételével) átadja a Kereskedelmi Minisztériumnak. Utóbbinak lehetősége lesz arra, hogy az így kapott adatokat kiegészítse a más országokból és az egyre gyarapodó számú, kereskedelmi alapon működő SSA-szolgáltatóktól származó információkkal. Reményeik szerint az új struktúra az eddiginél felhasználóbarátabb, gyorsabb és pontosabb információszolgáltatást tesz lehetővé.

Szakemberek, például az SSA-kérdésekkel régóta foglalkozó Secure World Foundation szerint a legnehezebb feladat a különböző forrásokból származó adatok megbízható összehangolása lesz. A közelmúltban a Kongresszus tudományügyi bizottságában tartott meghallgatáson kiderült, hogy a Kereskedelmi Minisztérium már elkezdte ugyan a rá háruló új feladatok tervezését, azonban még – érthető módon – csak a tervezés szakaszában járnak, most készítik elő a tapasztalatszerzést a hadsereg eddig ezzel foglalkozó intézményeinél, hogy a majdani átmenet simán történjék. Becsléseik szerint a teljes átadás körülbelül egy évet vehet igénybe, bár vannak, akik szerint ennél hosszabb időre lesz szükség.

Gyorsíthatja az átadás folyamatát, hogy úgy tűnik, a Védelmi Minisztérium szívesen megszabadulna a számára nyűgöt jelentő feladattól, amelyet 2009-ben, egy Iridium és egy Kozmosz műhold emlékezetes, véletlen összeütközését követően lőcsöltek rájuk. Mindenesetre John Hyten, a Légierő tábornoka, a Stratégiai Parancsnokság parancsnoka támogatóan nyilatkozott Trump szándékairól, mert elmondása szerint a 2009 óta kényszerűségből ellátott feladat sok tucat szakembert vont el a Védelmi Minisztérium profiljába jobban illeszkedő, alapvető feladataiktól. A tábornok hangsúlyozta, hogy nem a Stratégiai Parancsnokságnak kell SSA ügyekben az USA nyilvánosság felé mutatott arcának lennie, erre egy polgári szervet alkalmasabb. Hírek szerint korábban arról is szó volt, hogy a feladatot a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) kapta volna (ezt az elképzelést támogatta Jim Bridenstine, aki időközben a NASA főigazgatója lett), később mégis a Kereskedelmi Minisztérium mellett döntöttek. Hyten tábornok szerint mindegy, kinek adják át a feladatot, csak civil szervezet legyen.

A Kongresszusnak még áldását kell adnia a feladat áthelyezésére, sőt ami még fontosabb, az új feladat ellátásához szükséges költségvetést is biztosítaniuk kell a Kereskedelmi Minisztérium részére. Későbbiekben az űr-KRESZ részletes, konkrét szabályait törvénybe kell iktatni, ennek már megkezdődtek az előkészületi, de részletek még nem ismertek. Bár a törvény tartalmáról nemzetközi egyeztetést is szándékoznak folytatni, szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az ügyben nemzetközi egyezmény születne, annak elérése ugyanis túl hosszadalmas lenne. Várhatóan figyelembe fogják venni azt a munkát, amelyet az ENSZ Világűrbizottsága az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatósága témájában az elmúlt években már elvégzett. (Bár konkrét szabályok, ajánlások nem születtek a kérdésben, de legalább számos álláspontot ismertettek az egyes országok képviselői, ami alapot jelenthet a későbbi egyeztetésekhez. – B.E.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018