Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A COPUOS 60. ülésszaka
(Rovat: Űrpolitika - 2017.07.08 07:15.)

Az eddig ritkábban elforduló politikai viták mellett szakmai előadások is elhangzottak és folytatódott a jövő évi űrkutatási világrendezvény előkészítése.


Az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) 2017. június 7–16. között tartotta 60. ülésszakát, szokás szerint a világszervezet bécsi központjában. Az ülésszakon a „nyugat-európai és egyéb” országcsoport jelölése alapján a kanadai David Kendall elnökölt, akinek a COPUOS és Albizottságai többi tisztségviselőjével együtt idén járt le két évre szóló megbízatása. A Bizottság első alelnöke Vladimir Galuska (Csehország), második alelnöke pedig Omar Shareef Hamad Eisa (Szudán) volt.

Az ülésszakon a Világűrbizottság immár 84 tagállama közül 71 ország képviselői vettek részt. Emellett több nemzetközi szervezet (köztük például az ESA és az EU) és ENSZ szakosított szerv képviselői voltak jelen, valamint néhány ország a Bizottság egyedi hozzájárulása alapján megfigyelőként vehetett részt az ülésszakon.

Utóbbi téma már az ülésszak első perceiben heves vitát váltott ki, mert a megfigyelői státuszt kérő országok között Észak-Korea is felbukkant. A szokásos gyakorlat szerint a mindenkori elnök bevezetőjében felolvassa a megfigyelői státuszt kérő országok nevét, amit a bevezetőben felsorolt többi témával együtt a Bizottság vita nélkül jóváhagy. Ezúttal azonban az Egyesült Államok, majd hozzá csatlakozva több ország kifogásolta Észak-Korea részvételét. Néhány ország viszont a részvétel engedélyezése mellett érvelt (hogy melyek, azt az ülésszak hangfelvételén bárki meghallgathatja). Minthogy nem alakult ki konszenzus, az ENSZ Közgyűlés Észak-Koreával kapcsolatos határozatai pedig nem adnak konkrét iránymutatást a megfigyelőként való részvétel kérdésében, ezért Észak-Korea részt vehetett az ülésen, az OOSA pedig ígéretet tett arra, hogy az ülésszakról készülő jelentés tükrözni fogja az elhangzott véleményeket. Megfigyelőként részt vett továbbá (vita nélkül): Ciprus, Dánia, Dominika, Jemen, Málta, Norvégia, Panama, Paraguay, Szingapúr és Vatikán.

A Bizottság támogatta három ország felvételi kérelmét a COPUOS tagjai sorába. Bár a felvételt formálisan az ENSZ Közgyűlése hagyja jóvá, ez csak formalitásnak tekinthető, így biztosak lehetünk abban, hogy Bahrein, Dánia és Norvégia csatlakozásával a COPUOS jövő év elejétől 87 tagúra bővül.


Hosszú vita alakult ki a COPUOS és Albizottságai tisztségviselőinek 2018–2020 évekre szóló jelölése kapcsán. Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint az öt tisztségre az egyes régiók meghatározott sorrend szerint tesznek javaslatot. Ennek megfelelően a COPUOS elnöki tisztére a dél-amerikai csoport jelöltje 2018-ra Rosa María del Refugio Ramírez de Arellano y Haro (Mexikó), 2019-re pedig André João Rypl (Brazília). A többi jelölés a teljes, kétéves időszakra szól. Az ázsiai csoport a COPUOS első alelnökének Thomas Djamaluddint (Indonézia), míg második alelnöknek a nyugat európai csoport Keren Shahar Ben-Amit (Izrael) jelölte. Utóbbi jelölés heves ellenkezést váltott ki az arab országok részéről, jóllehet az eddigi gyakorlat szerint a jelölés az illetékes régiók ügye, amibe a többi régió nem szól bele. A Tudományos és Technikai Albizottság elnökének az afrikai csoport Pontsho Marupingot (Dél-Afrika) jelölte, míg a Jogi Albizottság elnöke a kelet-európai csoport jelölése alapján Andrzej Miszal (Lengyelország) lehet, aki a lengyel Külügyminisztérium jogi és nemzetközi szerződésekkel foglalkozó osztályának vezetője. A nyugat-európai jelölést követő vitában nem alakult ki konszenzus, ennek megfelelően – a szokásos gyakorlattal ellentétben – egyetlen jelölés sem került be a Bizottság jelentésébe, hanem az OOSA mind az öt jelölést az ENSZ Közgyűlés elé terjeszti, amely testület szavazással dönt a jelölések elfogadásáról vagy elutasításáról. (Hasonló eljárásra személyi kérdésekben még nem volt példa, tagállamok felvételét illetően azonban a közelmúltban már kétszer is. – B.E.)


(Képek: UN OOSA)

Magyarországot öttagú delegáció képviselte, amelynek vezetői Dán Károly nagykövet és Horvai Ferenc (NFM–MŰI) voltak, a küldöttség három tagja pedig hazánk Állandó Képviseletének három diplomatája volt. A magyar felszólalás az általános véleménycsere napirendi pontban a 727. ülésnapon, június 9-én délután hangzott el. (A magyar felszólalásban visszaköszönt néhány mondat, amelyet e sorok írója már évekkel ezelőtt többször is elmondott.) A felszólaló megemlékezett az űrkorszak kezdetének 60. és az Alapelvszerződés hatályba lépésének 50. évfordulójáról, valamint a MANT jogelőd szervezetének 1956-os megalakulásáról. Elmondta, hogy 2016 volt az első teljes év, amelyben a Magyarország az ESA tagjaként dolgozott, ennek keretében hazánk csatlakozott az ESA tudományos kutatást támogató PRODEX, és a technológiafejlesztést támogató GSTP programjához. Elmondta, hogy az első magyar műhold sikere után jelenleg két újabb magyar műhold fejlesztése is folyik (PocketCube, illetve RadCube).

Az eddig ritkábban előforduló politikai viták mellett az ülésszakon azért több mint harminc szakmai előadás is elhangzott. Ezek közül néhányat portálunkon részletesen ismertetünk majd, a többinek a vetített anyaga és az előadás hangfelvétele az OOSA honlapján elérhető.

A szokásos napirendi pontok tárgyalása mellett a COPUOS munkájának fontos részét tette ki a jövőre, az 1968-ben tartott, első UNISPACE konferencia 50. évfordulójáról szóló megemlékezés előkészítése. A megemlékezés a COPUOS szokásos ülésszakához kapcsolódóan, azt megelőzően, 2018. június 20–21-én tartandó, magas szintű (államfői, kormányfői szintű) találkozó lesz, amelyre az ENSZ minden tagországa, illetve minden, az űrtevékenységhez tágabb értelemben kapcsolódó nemzetközi szervezet meghívást kap.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018