Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Világűrjogi bukfenc
(Rovat: Űrpolitika - 2017.05.15 07:15.)

Az USA szerint a 2015-ös kereskedelmi űrtörvényük nem mond ellent a világűrjog nemzetközi egyezményeinek. Vagy talán mégis.

Ezért most a nemzetközi szerződés módosításán törik a fejüket. Nem lenne egyszerű, ezért a kiskapukat is keresik.


Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere 1967. január 27-én aláírja az Alapelvszerződést (Outer Space Treaty), amely 1967. október 10-én lépett hatályba. A kép jobb szélén Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke. (Kép: UN Photo)

Ted Cruz, Texas republikánus szenátora, a Szenátus kereskedelmi bizottsága űrkutatási albizottságának elnöke április 26-án meghallgatást tartott az amerikai kereskedelmi űrtörvénnyel kapcsolatban. A meghallgatáson a szenátor kijelentette, hogy ideje lenne megújítani az idén 50 éves ENSZ Alapelvszerződést (Outer Space Treaty), a világűrjog alapját jelentő nemzetközi szerződést. A szenátor szerint az Alapelvszerződés 1967-ben a maitól merőben eltérő politikai közegben született, ezért a Kongresszusnak meg kell vizsgálnia, „milyen hatása van a szerződésnek a világűrben jelenleg folyó újszerű és innovatív tevékenységre”. Cruz nem részletezte, milyen változtatásokat látna szívesen a szerződésben. A világűr kereskedelmi célú hasznosításának szószólói azonban korábban már utaltak rá, hogy foglalkozni kellene azzal, milyen módon lehetne az égitesteken területi igényeket érvényesíteni és jogot formálni a nyersanyagok kitermelésére.

A szenátusi albizottság is elsősorban a kereskedelmi hasznosítás lehetőségére volt kíváncsi, és arra, hogy a szabályozásban milyen változtatásokra lenne szükség, amelyek elősegítenék az Egyesült Államok űripari vállalatainak fejlődését. Ennek megfelelően a meghallgatáson négy kereskedelmi űripari vállalat vezetője kapott szót.

Robert Bigelow, a Bigelow Aerospace alapítója szerint az Alapelvszerződés néhány elemét meg kell őrizni, például a tömegpusztító fegyverek elhelyezésének tilalmát a világűrben, a kereskedelmi űrtevékenységre vonatkozó szabályozás azonban felülvizsgálatra szorul, „hiszen az egyezmény akkor született, amikor még folyt a versenyfutás a Hold meghódításáért. Az egyezmény megengedi bázisok létesítését az égitesteken, de nem szabályozza, mekkorák lehetnek ezek, így azokat egyfajta biztonsági zónával lehetne körülvenni, amelyen belül engedélyeznék a nyersanyagok kitermelését. A cégek nem a regolitot, hanem az abból általuk kitermelt anyagokat akarják birtokolni.”


Ha az egyezmény nem számszerűsíti a tudományos kutatóállomások méretét a Holdon, akkor akár ekkora is lehet? (Kép: Factor Tech)

A három másik meghallgatott űripari vezető nem érintette az Alapelvszerződés reformjának kérdését. A Galactic Ventures (amelyhez a Virgin Galactic is tartozik) vezetője szerint bővíteni kell a Szövetségi Repülésügyi Igazgatóság alá tartozó Kereskedelmi Űrszállítási Iroda költségvetését és létszámát. Ez az iroda adja ki a licenszeket, és támogatja a kereskedelmi célú hordozórakéták fejlesztését. Ezt a javaslatot támogatta a Blue Origin vezetője is, amely cég jelenleg a New Glenn hordozórakétát fejleszti. A Made In Space cég vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak támogatnia kell az új technológiákat és üzleti vállalkozásokat. Véleménye szerint a kereskedelmi jellegű tevékenységet előbb az ISS-en kell szélesíteni, később ezzel a céllal önálló modult lehetne az ISS-hez kapcsolni, végül attól független űreszközön lehetne folytatni a kereskedelmi tevékenységet. Bigelow ugyancsak sürgette, hogy a NASA tervezze meg az átmenetet az ISS-től a kereskedelmi célú űrállomások irányába. Cége a 330 köbméteres B330 modult fejleszti, amelyet 2020 végére tudnának üzembe állítani.


A Bigelow Aerospace az évtized végére szeretné elkészíteni a B330 jelű, 330 köbméter belső térfogatú, felfújható laboratóriumi modulját. (Kép: Wikipedia)

Egy későbbi beszélgetésben Cruz szenátor újságíróknak elmondta, hogy a meghallgatást ugyanebben a témában újabbak fogják követni, mert céljuk az, hogy a 2015-ös kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvényre alapozva újabb, az iparág fejlődését segítő törvények szülessenek. Végső céljuk egy új kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvény elfogadása. Arról nem nyilatkozott, hogy erre mikor kerülhet sor, de megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy még ebben az évben.

A cikkben foglaltakhoz több megjegyzés is kívánkozik. Egyrészt, még két év sem telt el a kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvény elfogadása óta, máris változtatni akarnak rajta. Igaz, a törvényt még az Obama-adminisztráció idején fogadták el. Másrészt, szánalmasnak tűnik az a gondolatmenet, miszerint ha az Alapelvszerződés nem mondja meg, mekkora lehet egy holdbázis, akkor tetszés szerint növelhető a területe, az ott talált nyersanyagok pedig kitermelhetők. Azt viszont kimondja az egyezmény, hogy a bázisok tudományos kutatási céllal, az emberiség javára létesíthetők. Végül, de nem utolsósorban különös a szenátor elképzelése az Alapelvszerződés megváltoztatásáról. Az Egyesült Államok 2015-ben elfogadta a fent említett törvényt, amely akkori szilárd meggyőződésük szerint teljes összhangban van/volt a nemzetközi kötelezettségeikkel (legalábbis ez volt az ő véleményük, a részleteket lásd korábbi cikkünkben). Most a szenátor mégis úgy gondolja, hogy a nemzetközi szerződést hozzá kellene igazítani az USA nemzeti törvényéhez. Talán mégsem olyan tökéletes az összhang a kettő között? (És ha nincs összhang, akkor nem a nemzeti törvényt illene a nemzetközi szerződésnek megfeleltetni?) Az Alapelvszerződés és a további négy ENSZ világűrjogi szerződés módosítására, esetleg összevonására és korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben is történtek már hamvukba holt próbálkozások. A feladat ugyanis nem egyszerű. A változtatásra minden bizonnyal az ENSZ Világűrbizottságnak (COPUOS) kellene javaslatot tennie, ott viszont konszenzusra lenne szükség. Arról nem is beszélve, hogy az Alapelvszerződést ez év elejéig már 105 ország ratifikálta, a Világűrbizottságnak viszont csak 84 tagja van. Kérdés, hogyan érvényesíthető az Alapelvszerződés módosítása azon ratifikáló országok felé, amelyek – nem lévén tagjai a COPUOS-nak – nem szólhatnak bele az esetleges módosításról szóló vitába.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019