Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Merre tovább, NASA?
(Rovat: Űrpolitika - 2016.11.13 08:15.)

Az amerikai elnökválasztás eredménye beindította az elemzők fantáziáját. Milyen űrpolitikát várhatunk Donald Trumptól? Különböző portálokról gyűjtöttünk össze egy csokorra való véleményt, találgatást.


Milyen lesz a megválasztott elnök űrpolitikája? (Kép: Wikicommons)

A Space.com portál vezető szakírója, Jeff Foust – sokakkal együtt – arra számít, hogy rövid, bizonytalan, átmeneti időszak következik, mielőtt az új adminisztráció megjelöli a stratégiai célokat és az esetleges súlypont-áthelyezéseket. Foust úgy gondolja, hogy nagyobb hangsúlyt kap az emberes űrrepülés, a technológiafejlesztés és a kereskedelmi űrtevékenység, vagyis a magáncégek erőteljesebb bevonása. Ugyanakkor a háttérbe szorulhat a földmegfigyelés, egyesek szerint ez az egész terület a NASA-tól átkerülhetne a NOAA irányítása alá.


Egyes elképzelések szerint a földmegfigyelés a NASA-tól a NOAA-hoz kerülhet. (Kép: NASA)

Rámutatnak, hogy a kampány első időszakában Trump alig beszélt az űrkutatásról, ez csak az utolsó hetekben kapott nagyobb teret. A megválasztott elnök űrpolitikai tanácsadója, Robert Walker, korábbi kongresszusi képviselő elmondta, hogy a kampánystáb kérésére ő már kidolgozott egy űrstratégiát, amely „valódi változást” kínál az űrtevékenységben. A javaslat kilenc pontot tartalmaz.

  • Elkötelezettség az űrtevékenységben a globális vezető szerep iránt.
  • A Nemzeti Űrtanács újjászervezése az alelnök közvetlen irányítása alatt (a Tanács Bush elnöksége óta nem működött).
  • A Naprendszer emberes kutatása az évszázad végéig, túllépve az egyszerű Mars-utazáson.
  • A NASA költségvetésének eltolása a földmegfigyeléstől és az éghajlatkutatástól a távoli világűr kutatása felé.
  • Kisműholdas technológiák fejlesztése.
  • Hiperszónikus repülés technológiájának fejlesztése, beleértve a hadsereg igényeinek kiszolgálását.
  • Az alacsony Föld körüli pálya elérését és az ott keringő űreszközök üzemeltetését át kell engedni a magánszektornak.
  • Magántőkét is be kell vonni az ISS üzemeltetésébe, meg kell hosszabbítani az ISS élettartamát, nem zárva ki akár Kína esetleges részvételét sem.
  • Minden szövetségi ügynökségnek tervet kell készítenie, hogyan hasznosítja az űrtevékenység eredményeit a saját területén.


Robert Smith (Bob) Walker, a Képviselőház tudományos bizottságának volt elnöke, Donald Trump kampányának űrpolitikai tanácsadója, 2016 novembere óta a NASA Trump-adminisztrációba történő átalakításának felelőse. (Kép: Wikipédia)

A fenti kilenc ponton túl Walker hangsúlyozta, hogy a Holdnak nagyobb szerepet kell kapnia a NASA terveiben, a visszatérést a Holdra elengedhetetlennek nevezte. A tervek megvalósításához szükséges költségvetésről azonban egyelőre korainak tartotta nyilatkozni.

Megfigyelők szerint erősen kétséges az Obama-féle kisbolygó-befogási és eltérítési tervek sorsa, amelyet politikai körökben eddig sem fogadtak osztatlan lelkesedéssel. A Space.com szerzői rámutatnak, hogy a NASA új főigazgatójának (Administrator) és első (általános) helyettesének kinevezése az új elnök feladata, erről még éppen csak megkezdődtek az egyeztetések. Szóba jövő jelöltek nevét nem említi a cikk. [E sorok írója egy később megjelenő cikkben megírja a saját tippjét. – B.E.] Azt viszont megemlítik, hogy a jelenlegi főigazgató, Charles Bolden már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy az elnökválasztás eredményétől függetlenül mindenképpen szándékában áll visszavonulni. A választás eredményének ismeretében személyes hangú levélben búcsúzott el munkatársaitól. A kiszivárogtatott levelet egy inverse.com nevű honlap teszi közzé (lásd lent), a kísérő cikkben azzal a megjegyzéssel, hogy sem a magánipar, sem a NASA munkatársak nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az elnökválasztás eredményét, bár ez a kijelentés ilyen formában megalapozatlan általánosításnak tűnik.


Charles Bolden, a NASA leköszönő főigazgatója. Vajon ki lesz az utóda? (Kép: Getty Images / Bill Ingalls / NASA)

A Blasting News cikkírója felsorol néhány nevet, akik szóba jöhetnek Bolden utódaként a NASA élén. Első számú jelöltekként a már említett Bob Walkert nevezi meg, és azt a Mark Albrechtet, akivel együtt irányítják a NASA átvitelét az új adminisztrációba, és aki George W. Bush alatt a később mellőzött Nemzeti Űrtanács elnöke volt. Megemlíti Scott Pace nevét, aki a George Washington egyetem űrpolitikai intézetének igazgatója, valamint Mike Griffint, aki Bush elnök idején már betöltötte a NASA főigazgató posztját.

Összefoglalva, eddig tehát nem sokat lehet tudni. Az egyetlen konkrétum, amit már eddig is tudtunk, hogy Bolden távozik, az átmenetet Walker és Albrecht vezénylik le. Az új főigazgató személyére vonatkozóan csak találgatások láttak napvilágot. Konkrétum továbbá a Walker-féle stratégia-tervezet, amely azonban egyelőre tervezet. Mindenesetre több megfigyelő szerint is drasztikus változások várhatóak az amerikai űrpolitikában, űrprogramban, amelyekről alkalmanként tájékoztatjuk olvasóinkat. Addig is a linkek között néhány további, különböző véleményeket és találgatásokat közreadó cikket is megadunk.


Charles Bolden korábban kizárta a Holdra visszatérés lehetőségét. Talán a Trump-korszakban mégis sor kerül rá? (Kép: NASA)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019