Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tavalyi űrköltekezés
(Rovat: Űrpolitika, Szakmapolitika , Üzlet és munkahely - 2015.06.18 07:15.)

A világ kicsit kevesebbet, de a „kis nemzetek” többet költöttek a világűrre 2014-ben.

Az Euroconsult egy közelmúltban megjelent kutatása alapján kijelenthető, hogy a múlt évben a világ kormányai által űrtevékenységre költött összeg 4%-kal kevesebb, mint 2013-ban – azaz „csak” 66,5 milliárd dollár. Ez elsőre rosszul hangzik, ám ha hozzátesszük, hogy a negatív adat fő oka az amerikai katonai űrtevékenység csökkenő finanszírozása, illetve a jelentős rubelgyengülés hatása az orosz fejlesztésekre, akkor a helyzet azért nem annyira problémás.

Kifejezetten jó hír viszont, hogy a kormányzati költések az Egyesült Államok és Oroszország nélkül összességében 8%-kal nőttek! Ez azt mutatja, hogy egyre több ország ismeri fel az űrtevékenység hasznát és jelentőségét.

Egyértelmű trendnek tűnik, hogy lassú gazdasággal és egyéb problémákkal küzdő országok vagy régiók az űrkutatást, az űripart és ezért nagy űrprojekteket használnak arra, hogy húzzák magukkal az ipart és jelentős hozzáadott értéket állítsanak elő. Jó példa erre az Ariane-6 hordozórakéta-program elfogadása az ESA-nál, az IGS radaros felderítő műholdprogram Japánban, vagy a Radarsat Constellation Mission Kanadában.

2014-ben 60 ország mintegy 10 millió dollárral többet fordított űrkutatásra és az űrtechnika földi alkalmazásaira, mint egy évvel korábban. Oroszország önmagában 11%-kal emelte űrköltségvetését az elmúlt 5 évben, rubelben számolva! (Igaz, hogy a hihetetlen mértékű rubelgyengülés miatt eközben – dollár alapon számolva – az ötéves növekedés egy év alatt el is tűnt. Dollárban számolva ugyanis a 2014-es összeg 11%-kal kevesebb, mint a 2013-as. Felmerülhet persze a kérdés, hogy kit érdekel a dollár, hisz Oroszországban a rubel a fizetőeszköz. Ez igaz, de ne felejtsük el, hogy korszerű labor- és gyártástechnológiát, vagy egy sor alkatrészt „nyugatról” kell Oroszországnak importálnia, sőt orosz szakembereknek utazniuk is kell külföldre – rubellel az sem megy…)

Hat ország – Franciaország, India, Japán, Kína, Németország és Olaszország – plusz az EU együtesen 1 milliárd dollárral invesztált többet az iparágba 2014-ben, mint 2013-ban. 100 millió dollár feletti összeget költött 2014-ben a világűrre összesen 18 ország. Egy részüket olvasóink valószínűleg maguk is képesek lennének megnevezni (pl. az Egyesült Királyságot, Kanadát vagy Dél-Koreát). Vannak viszont olyanok is köztük, amelyeknek a nevein talán meglepődnének. Ilyen pl. Brazília, Kazahsztán és Mexikó. A leginkább felemelő és egyben elgondolkodtató az, hogy a fenti 18 országból öt évvel korábban a „100 milliós listának” csak 11 tagja volt!

Végül izgalmas megemlíteni, hogy a következő „szinten” is hasonló pozitív trend figyelhető meg. Abban a „klubban” ugyanis, mely az évi 10-100 millió dollárt költő országokat tartalmazza, 2004-ben még csak 11 ország volt, 2009-ben viszont már 22. Ez a szám 2014-ben elérte a 34-et. Látszik tehát, hogy sok kis ország próbálja az űrtechnikával erősíteni oktatását, iparát és exportját.

Az is világos, hogy Magyarország nem ülhet a babérjain. Ideje véget vetni a múltba révedésnek, és a jövőt építeni. A múlt dicsősége szép, de a verseny fokozódik, egyre több ország igyekszik felzárkózni az űriparban és űrtechnikában is. Úgy tűnik, ehhez élvezik kormányzatuk támogatását is.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019