Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Megyünk – nem megyünk – megyünk – nem megyünk…
(Rovat: Űrpolitika, Orion, Ares, SLS , Amerika hordozórakétái - 2010.04.17 08:30.)

Obama elnök újabb bejelentést tett az amerikai űrprogramok jövőjéről: Megyünk a Marsra! Igaz, a Holdra nem...

Mint korábbról ismeretes, Obama elnök február elején kimondta a halálos ítéletet a Constellation program felett, azaz nem megyünk vissza a Holdra (legalábbis amerikai technikával bizonyosan nem), és nem lesz Ares rakéta sem, ahogy Orion űrhajó sem. A NASA jövője ismét csak az űrállomás üzemeltetése lett és a magán-üzemeltetésre való áttérés koordinációja. Azonban ez a terv eléggé kicsapta a biztosítékot űrkutatási, sőt politikai körökben is. Utóbbi csoport a presztízst, az USA űrtevékenységekben megszerzett vezető szerepét félti és legrosszabb esetben az ország gazdasági teljesítményének romlásától tart (a gazdaság fejlettsége mindig szorosan összefügg a technológiai szinttel). Előbbi pedig magától a technológiai visszaeséstől fél.

Obama úgy tűnik meghátrálásra kényszerült és belépett azon elnökök sorába, akik Mars-programot jelentenek be (id. George Bush – 1989; ifj. George Bush – 2004; Barack Obama – 2010). „Az űrhajósok kereskedelmi űrhajókkal járnak majd az űrbe, miközben a NASA kifejleszti a technikát, amivel a Marsra és a Naprendszer más részeire repülhetnek emberek.”


Obama elnök beszédet mond a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában, április 15-én. (Kép: NASA / Jim Grossman)

Az Orion űrhajó fejlesztése az új bejelentés szerint nem vész teljesen kárba, az űrállomás ellátására egy egyszerűsített változat, egy „Orion light” készül, amely az ISS mentőűrhajója lesz a Szojuz helyett. Kimondatlanul is az a cél, hogy Amerikának minél előbb legyen űrhajója, minél kisebb legyen az az idő, ami az űrrepülőgép után „űrhajótlanul”, presztízsben meghasonulva telik majd. Igaz, hogy ezzel megint a képbe kerül egy olyan eszköz, aminél nem tisztázott, hogy hogyan illik a már „maszekba kiadott” tervekhez. Emellett egy új rakétát is fejleszthet a NASA, 3 milliárd dollárból, amit – az előbbi analógiára – „Ares lightnak” nevezhetnénk. Ez utóbbival kapcsolatban sem tisztázott, hogy hogyan fog kapcsolódni ahhoz az űrhajóhoz, amivel a Marshoz és a kisbolygókhoz repülhetnek az űrhajósok és aminek még a specifikációja sem született meg. Bár maga a fejlesztés csak 2015-ben indul, addigra megszülethet a Mars-űrhajó terve is.

Új menetrendet is hirdetett Obama: 2025-re emberek indulnak a Holdon túli térségbe, és először a történelemben emberek közelítenek meg egy kisbolygót. A 30-as évtized közepére egy emberes Mars-repülés következhet, még csak keringéssel, leszállás nélkül, majd később jöhet a Marsra szállás. Ezzel tulajdonképpen a Hold került ki teljesen a képből és újabb 10-15 évet csúszott a Mars meghódítása. Cserébe az USA hamarabb juthat az űrtevékenységét fenntartó űrhajórendszerhez. Az emberes küldetések mellett az űrszondás kutatások is kissé átalakulnak majd, hisz a Hold kiesésével és a célpontok átrajzolásával az új célpontok felderítésére fognak szondákat küldeni.

Szerencsére a pénz terén is jó hírek vannak. Obama kihangsúlyozta, hogy míg más költségvetési területek keretei befagyasztattak, vagy megnyirbáltattak, addig a NASA 6 milliárddal többet költhet a jövő évtől. „Természetesen” azért ez az új program sem csak az űrkutatásról szól, sokkal inkább a politikáról. Mivel a shuttle-flotta leállítását követően többezer munkahely szűnne meg, ráadásul a magasan képzett mérnöki állományból, ezért itt kell tűzoltást végezni. Az elnök ezért úgy fogalmaz: „…az a tervem, hogy több mint 2500 munkahellyel több legyen az Űrparton a következő két évben, mint az előző kormányzat idején”. Erre először „megszokott módon” egy bizottság alakul Fehér Ház-beli, NASA és más kormányszervek vezetőiből és 40 millió dollárból augusztus közepéig a Cape Canaveral környékére összpontosító túlélési tervet állítanak össze. „Ez egy olyan erőfeszítés, amely új lehetőségekhez segíti majd a tapasztalt munkaerőt az űriparban, vagy másutt”.

Az újabb irányváltás akár kapkodásnak is tűnhet, és természetesen a törvényhozásnak is bólintania kell rá, azaz még korántsem végleges. Mindenesetre érdekes az a mód, ahogy a társadalomnak (például a tudományos közösségein keresztül) beleszólása van a történésekbe, befolyásolni képes még a vezető politikusokat is. A végül kialakuló program viszont így mindenképpen társadalmi konszenzuson fog alapulni. Amerika úgy tűnik egy kicsit előrébb tart (és nemcsak az űrkutatásban).

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020