Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Shuttle-flotta: Érvek csatája
(Rovat: Űrpolitika, Az űrrepülőgép , Az Űrállomás és kontinensünk - 2005.07.29 12:08.)

Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.

Mindig lesznek lehulló darabok

A Discovery startja előtt a Columbia tragédiáját vizsgáló bizottság (CAIB) által kiadott jelentés egyértelműen közölte: a NASA nem épített be minden biztonsági módosítást, melyet a CAIB anno kért. A NASA ennek ellenére elvégezte a startot kedden, és az első pillantásra sikeresnek tűnt. Mostanra azonban (az emelkedés, az ISS-dokkolás (lásd nagy fotónkat), illetve a robotkar-toldós vizsgálatok során készített hihetetlen mennyiségű felvételnek köszönhetően) világossá vált, hogy
- csak a szerencsén múlt, hogy a Discovery a start során nem ütközött össze a Columbia tragédiáját okozóhoz hasonló habdarabbal, és
- a Discovery testén 11 kisebb-nagyobb sérülés, „harapás”, „karcolás” van, tehát az augusztus 7-i visszatérés nem 100%-ig kockázatmentes.

A fenti megállapításokra Bill Parsons (Shuttle Programme Manager) így reagált: „Olyan döntést hoztunk, melynek lényege az volt, hogy biztonságos ismét repülni. Egyértelmű, hogy tévedtünk.” Michael Griffin NASA igazgató ezt azzal egészítette ki, hogy a NASA „szerencsés volt a Discovery indításával”, de nem tudta megmondani, hogy mikor repülhet legközelebb amerikai űrrepülőgép.

Talán a legdrámaibb bejelentés az volt, amikor Griffin közölte (azt amit a szakemberek egymás között mindig is hangoztattak): „Egyszerűen sohasem leszünk képesek arra, hogy a (külső üzemanyag)tartályról lehulló darabok számát nullára csökkentsük. Csak azzal próbálkozhatunk, hogy a szintet olyan alacsonyan tartsuk, hogy az ne jelentsen sérülésveszélyt az orbitereknek”.

A keddi indításkor lehulló darab mérete mintegy 80 x 35 cm volt, azaz közel akkora, mint a Columbia katasztrófáját okozó elem. Annak, hogy most nem történt baj, az volt az oka, hogy ez a darab jóval magasabban szakadt le, ott ahol a légkör már annyira ritka és „sima”, hogy a darab simán el tudott suhanni a Discovery teste alatt. „Nevezhetjük szerencsének, vagy bármi másnak, a lényeg, hogy nem sértette meg az orbitert” – mondta ennek kapcsán Parsons.


Amerikai politikai körök véleménye

Vannak olyan vélemények, melyek szerint a NASA két és fél év alatt 14 milliárd dollárt költött arra, hogy a Shuttle-rendszert biztonságossá és ismét repülőképessé tegye, most pedig újabb milliárdokat fog kérni, hogy ismét biztonságosabbá tegye a repüléseket. Nem csoda, hogy sokan azzal érvelnek, a NASA csak elszórja az adófizetők pénzét, illetve olcsóbb és hasznosabb programok elől viszi el a pénzt egy olyan projekt keretében, melyet öt év múlva így is, úgy is le fognak állítani. Sokan azok közül, akik a fenti gondolatmnetet megfogalmazzák, felteszik a kérdést: Nem kéne-e azonnal leállítani a Shuttle-flottát, akár olyan áron is, hogy a Nemzetközi Űrállomás befejezetlen marad?

Reakciók Európából

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtöki közleménye szerint a NASA döntése a Shuttle-flotta ismételt földön marasztalásáról „nem katasztrofális” a Nemzetközi Űrállomás programjára nézve. Az ESA úgy véli, hogy „az ISS tovább fog épülni”, bár – természetesen – „lassabban”, mondotta Dieter Isakeit, az ESA Tanácsának egyik tagja, majd hozzátette: „a program nyilván folytatódni fog, azt pedig mindig is tudtuk, hogy télen eleve kevesebb indítással számol a NASA. A szakember hangsúlyozta, „az űrállomás az orosz rakétákkal és űrhajókkal életben tartható, de nem fejleszthető”.

A DLR (Német Repülési és Űrrepülési Hivatal) aggodalmát fejezte a Shuttle-flotta ismételt leállítása miatt. Mint jelezték, a döntés azt jelentheti, hogy az a szeptemberi Shuttle (Atlantis) indítás, mellyel a német Thomas Reiter indult volna több hónapos kutatómunkára az ISS-hez, késést szenved.

Fotók: NASA

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020