Valamit csinálni kell az űrben!!
De mit?… 2. rész
(Rovat: Űrpolitika, Emberes Mars-utazás? - 2003.08.03 11:52.)

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Az emberes programokra csak alig vetett árnyékot a Columbia katasztrófája:

	Egyetért	Nem ért egyet	Nem tudja
Az USA-nak végleg fel kéne hagynia az emberes űrprogramokkal	24 %	75 %	1 %
Az ember vezette űrrepülőgépes utak haszna túlmutat a vele kapcsolatos kockázaton és igazolja azok drágaságát	68 %	30 %	2 %
A közeljövőben vissza kellene térnünk a Holdra és létrehozni egy bázist rajta	52 %	45 %	4 %

A megkérdezettek háromnegyede határozottan az emberes repülések folytatása mellett van és védelmébe veszi a megtépázott tekintélyű űrrepülőgép programot is, miközben egy olyan előre mutató, valódi célt megfogalmazó ötlet, mint az újabb holdraszállás, már nem olyan egyöntetűen népszerű. A konkrét elképzeléseket firtató kérdések azonban ismét visszamutatnak a közvélemény tájékozatlanságára, mivel – igaz talán a kérdésfeltevő hibájából is – kissé öncélú prioritások jelennek meg fontosként, míg mások érthetetlen módon lemaradnak.

Teljesen egyértelműnek látszik, hogy a Columbia katasztrófája milyen negatív irányba befolyásolta a közvéleményt: az „elöregedett” űrsiklóflotta cseréje mindenek előtt álló feladat, miközben azt sem lehet igazán tudni mire is kell használni majd a jövőbeni űrhajót. Mivel a szavazók egy másik kérdésre adott válasza szerint az űrprogramok léte, vagy nemléte Amerika presztízsének egyik legfőbb hordozója, eléggé egyértelműnek látszik az átlagamerikai motivációja, vagyis „mindenképpen kell legyen egy űrhajónk, amivel felmehetünk, a többit meg majd kitalálják hozzá a tudósok”. Ennek fényében nem meglepő, hogy az olyan igazi célokat nyújtó küldetések, mint a visszatérés a Holdra, netán a Mars meghódítása, milyen kevésbé fontos feladattá vált. (Az ilyenfajta expedíciók ellen hosszú ideje folyik – sajnos úgy tűnik hatékony - propaganda mondván, hogy túl drága és túl bonyolult, pedig sokkal egyszerűbb oka van annak hogy nem készülődik ilyen program: egyetlen amerikai elnök sincs, aki bele merne vágni egy ilyen valóban drága programba, amelynek kivitelezése ráadásul nem fér bele a választási ciklusba, - tehát a költségekbe simán bele lehet bukni, ám politikai tőkét már nem lehet kovácsolni a befektetésből.) Az sem meglepő, hogy az Űrállomás népszerűbb, mint egy marsutazás. Ez ugyanis már megvan, már hirdeti az amerikai technológiai fölényt, csak be kell fejezni. Ez egybecseng azzal a másik tesztkérdésre adott válasszal, amelyben a legtöbb válaszadó megtartaná a NASA költségvetését a jelenlegi szinten, igaz a legnagyobb a tanácstalanság a válaszadók fejében abban, hogy vajon mennyi is ez a pénz.

Mit kéne a célok közül elsőként megvalósítani az embervezette űrprogramjainkban?
Építsünk új űrhajót, ami a Föld körüli repüléseken felváltaná az elöregedett űrsiklót	40 %
Teljes kiépítésben készüljön el a Nemzetközi Űrállomás	30 %
Hozzunk létre egy holdbázist	10 %
Küldjünk űrhajót a Marsra	9 %
Más	2 %
Ne legyen űrprogram	6 %
Nem tudja	4 %

Végül utolsó összegzésként a NASA munkáját illetően a 69 % vélekedett pozitívan és csak 23 ítélte valamiért rossznak az ügynökség munkáját. Innen a távolból azonban az látszik, hogy a világ talán vezető szellemi műhelye egy érdektelen közegben kénytelen alkotni, ráadásul munkájának fő prioritását a nehezen megkaparintott dollárok szétosztása és csak második helyen a kutatómunka jelentik.

Dancsó Béla