Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

DSCOVR: végül repül
(Rovat: Űridőjárás - 2015.02.12 07:15.)

A Nap tevékenységét és az űridőjárást vizsgáló, hányatott sorsú amerikai szonda útnak indult.

A Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) nevű űreszköz startját február 12-én, magyar idő szerint 0:03-kor hajtották végre a floridai Cape Canaveral 40-es indítóállásáról. Korábban némi csúszást jelentett, hogy a felbocsátását végző Falcon-9 v1.1 hordozórakétát üzemeltető SpaceX cég szakemberei előbb a Nemzetközi Űrállomásra induló újabb Dragon teherűrhajójukra koncentráltak, amit viszont tavaly december helyett január elején állítottak pályára ugyaninnen, ugyancsak egy Falcon-9-cel (közben a Dragon február 10-én már vissza is tért). A február 9-ére tervezett startkísérlet azért hiúsult meg a visszaszámlálás utolsó perceiben, mert az amerikai légierő kezelésében levő egyik követőradar meghibásodott. Február 11-én pedig a magasban fújó erős szél jelentett akadályt.

A DSCOVR startja újabb mérföldkő a SpaceX és a Falcon-9 számára. A magánvállalat saját fejlesztésű hordozóeszköze most először juttatott hasznos terhet a geostacionárius átmeneti pálya magasságán túlra. Az űreszköz ugyanis a Nap–Föld rendszer L1 jelű Lagrange-féle librációs pontjánál működik majd. Ezen a helyen, a Földet és a Napot összekötő egyenesben, a mintegy másfél millió km távolságra a Földtől, állandóan megfigyelés alatt tudja tartani központi csillagunkat, vizsgálni az onnan érkező napszelet, miközben a Földdel is folyamatosan tudja tartani a kapcsolatot.

A mostani kis késés igazából csak elhanyagolható apróság volt a DSCOVR eddigi hosszú és hányattatásokkal teli történetében. A program kezdetei egészen 1998-ig nyúlnak vissza. Az akkori amerikai alelnök, Al Gore kezdeményezte egy olyan szonda megépítését, amely a Föld teljes megvilágított korongját fényképezte volna az L1 pontból, tudományos és oktatási célból, folyamatos üzemben. A tervek szerint a NASA 2000-re építette volna meg és bocsátotta volna fel a Trianát, amelyet az egykori alelnök után informálisan GoreSat néven is emlegettek. Az eredeti névadó egyébként Rodrigo de Triana, a spanyol matróz, aki Kolumbusz Kristóf La Pinta nevű hajójának személyzetéből először pillantotta meg az amerikai földet.

A Triana ötlete hamarosan egyes befolyásos kongresszusi képviselők ellenállásába ütközött. Egyrészt megkérdőjelezték a hasznát, másrészt nem tetszett nekik, hogy közvetlenül a Fehér Házból indult a kezdeményezés. George W. Bush elnöksége alatt a programot leállították, 2001 novemberében az elkészült űreszköz raktárba került. A Triana egyébként a tervek szerint a Columbia űrrepülőgép rakterében, annak STS-107-es jelzésű útján kellett volna eljusson a világűrbe – ez volt az 2003-ban, amikor a Columbia a visszatéréskor szerencsétlenül járt.


A DSCOVR elhelyezkedésének vázlata a Nap és a Föld közöttl L1 pontnál (az ábra nem méterarányos). (Kép: NOAA)

A NASA végül az Amerikai Légierő és a NOAA óceán- és légkörkutató ügynökség együttműködésével 2009-ben porolta le a terveket, immár a naptevékenység megfigyelésére helyezve a hangsúlyt. A DSCOVR – ahogy még Trianaként is tervezték – az L1 Lagrange-pont környezetében működik majd. A napszél megfigyelésével alkalmas korai figyelmeztetést kiadni az űridőjárással kapcsolatban, ha egy kitörés a Föld felé irányul. Hasonló feladatot lát majd el, mint a veterán ACE (Advanced Composition Explorer) szonda, amely 1997 óta végzi munkáját, jócskán túlélve eredetileg 5 évesre tervezett hasznos élettartamát.

A DSCOVR az eredeti céljának egy-két elemét is megtartja. Elhelyeztek rajta egy kamerát, amelyet a Föld felé irányítanak, és lesz a fedélzetén egy radiométer a Föld által kibocsátott hősugárzás mérésére. A DSCOVR programjáért a NOAA felel majd.


A DSCOVR felépítése, műszerei. (Kép: NOAA / Wikipedia)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019