Két új amerikai légkörkutató űreszköz 2017-re
(Rovat: Űridőjárás - 2013.04.20 08:15.)

A NASA Explorer programjában az ionoszférát vizsgáló ICON műhold és egy kereskedelmi távközélési holdra kerülő vendégműszer, a GOLD indulhat 2017-ben.

Nemrég számoltunk be az Explorer program 2017-re kiválasztott űrcsillagászati eszközeiről. Az amerikai űrügynökség döntött másik két, a Föld légkörének felső régióit vizsgáló berendezés megvalósításáról. Az innovatív, gyorsan megépülő, egy jól meghatározott tudományos feladatra koncentráló, kis költségvetésű kutató űreszközöknek – ahogy az asztrofizikai Explorereknek is – 200 millió dollár a felső költséghatára, ha önálló műholdról, és 55 millió dollár, ha egy meglevő másik űreszközre telepített berendezésről van szó. (Ezekben az árakba nem értendő bele a hordozórakéta költsége.) A most kiválasztottak közül az egyik az első, a másik a második kategóriába esik.

Az önálló műhold az ICON (Ionospheric Connection), a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) szakmai vezetésével. Ez alacsony Föld körüli pályáról vizsgálja majd a földi légkör legfelső, elektromosan töltött részecskéket (ionokat és szabad elektronokat) tartalmazó rétegét, annak is a változékonyságát. Az ionoszféra állapota, amely kapcsolatban van a naptevékenységgel és az űridőjárással, befolyásolja egyrészt a rádiós kommunikációt, másrészt az ugyancsak rádióhullámokat használó műholdas helymeghatározást - s így közvetve hatással van a gazdaság működésére is. Az ICON az Orbital Sciences cég LEOStar-2 platformjára épül, ahogy korábban már nem egy Explorer kategóriájú műhold, és egy levegőből indítandó Pegasus-XL rakétával startolhat.

Az ionoszféra kutatására készülő ICON szlogenje: ahol a földi időjárás és az űridőjárás találkozik. (Kép: UC Berkeley)

A GOLD (Global-scale Observations of the Limb and Disk) számára egy geostacionárius kereskedelmi távközlési műhold fedélzetén vásárolnak majd helyet. A University of Central Florida vezetésével készülő képalkotó eszköz a Föld ionoszféráját és a vele átfedő termoszféráját (semleges részecskékből álló, kb. 80 km magasságban kezdődő rétegét) vizsgálja majd. Az ultraibolya tartományban érzékeny képalkotó spektrográf a felsőlégkör sűrűségéről és hőmérsékletéről szolgáltat adatokat.