Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Mars meghódítása (6. rész): Két siker, négy kudarc
(Rovat: Űreszközök a Marsnál 1960-2000, Távoli világok kutatói - 2004.01.01 17:37.)

1989-ben George Bush amerikai elnök a következő szavakat mondta: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.” Ezzel meghirdette az emberes Mars-programot.

Miután a NASA 400 milliárd dolláros igényt nyújtott be, Bush egyre kevésbé, Clinton elnök pedig már egyáltalán nem akart a Marsra menni. Ehelyett a Clinton-adminisztráció idején Daniel Goldin NASA-igazgató meghirdette a „kisebb, olcsóbb, jobb” programot, azaz a Discovery-szondák indítását. Lényegük, hogy nem egy szondába zsúfolnak bele mindent, hanem csupán néhány száz kg-os szerkezeteket indítanak, egy-egy mérés érdekében. A két 1996-os misszióból a Mars Pathfinder volt a Discovery-program tagja, az 1999-ben indított három amerikai Mars-szondából pedig mindegyik.


A Mars Pathfinder (fent) az első szonda volt, ami kizárólag leszállóegység volt (legalábbis a Marson). Egy tetraéder alakú szerkezetbe csomagolták a szondát, melynek egyik oldalán egy rover, a Soujourner is helyet kapott. Az űrszonda megérkezése előtt elhunyt a Naprendszer-kutatás és a SETI-program egyik legnagyobb alakja, Carl Sagan, akiről a Mars Pathfinder fő egységét Carl Sagan Memorial Stationnak nevezték el. Bár a terv szerint az emlékállomásnak egy hónapot, a rovernek pedig csak egy hetet kellett volna működnie, az 1997. július 4-i érkezését követően mindkét egység átdolgozta a teljes nyarat! Kiegészítették és pontosították a Viking űrszondák felszíni méréseit, a Soujourner (balra lent) pedig talajelemző (de nem mintavevő) berendezésével megállapította a talajösszetételt.

A Mars Global Surveyor sikeresen Mars körüli pályára állt, azóta is onnan küldi minden eddiginél jobb felbontású felvételeit.
Eredményei többek között
· a napjainkban keletkezett vízfolyások felfedezése,
· az üledékesedési folyamat vizsgálata, valamint
· többek között azon sötét dűnék lefotózása, melyekről magyar kutatók azt feltételezik, talán jelenlegi biológiai tevékenységről adnak tanúságot.

A sikerre való tekintettel a NASA meghirdette a Mars Surveyor programot. Lényege az volt, hogy kétévente két űrszonda induljon a Marshoz, egy pályára álló és egy leszálló. A lelkesedést tovább növelte egy 1996 augusztusi bejelentés, miszerint az ALH84001 jelű, Marsról származó antarktiszi meteoritban valószínűleg mikrofosszíliák nyomaira bukkantak. Az első talajminta-visszahozatalra 2003-ban vagy 2005-ben került volna sor.

1998 végén, 1999 elején el is indult az újabb amerikai szondapáros, melyhez egy harmadik is társult. A Mars Climate Orbiter keringő egységet (jobbra fent) és a Mars Polar Lander leszállóegységet (jobbra lent) a Deep Space-2 penetrátor-kettős kísérte el. (A két penetrátor neve Scott és Amudsen lett.) A Climate Orbiter főképp a marsi időjárást és légkört tanulmányozta volna, a Polar Lander pedig a déli pólus körzetét, akárcsak a Scott és az Amudsen.

A még 1999-ben megérkező két űrszonda közül a Mars Climate Orbiter a földi szakemberek hibájából (a metrikus és az angolszász mértékegységek összekeverése) a légkörben pályára állás közben elégett, míg a Polar Lander és a Deep Space-2 rendben megkezdte a leszállást. Ezután azonban róluk sem lehetett hallani.

Idén, 2003 decemberében derült ki, hogy egy új Mars-kutató nemzet, Japán első, 1998-ban indított űrszondája is sikertelenül fejezte be pályafutását. A Nozominak nevezett űrszonda feladata Mars körüli pályáról vizsgálni a Mars mágneses terét, azt részletesen feltérképezni, vizsgálni a napszél és a Mars mágneses terének, illetve légkörének kölcsönhatását. Emellett a bolygó felszínét, s még inkább a Mars holdjait, a Phobost és a Deimost kellett volna fotóznia. Sikertelen pályakorrekció miatt azonban új pályát kellett számára kialakítani, melyen csak 2003 december 14-én érhette el a bolygót. Addigra azonban a napszél kikezdte modern műszereit, s gyakorlatilag némán elhaladt a bolygó mellett.

Így az 1998-as indítási ablak igen sötétnek bizonyult: négy űrszondából négy vallott kudarcot. (Azért a teljesség kedvéért illik megjegyezni, hogy az 1998-ban indított Deep Space-1 kisbolygó- és üstökös-kutató űrszonda egy ízben elhaladt a Mars mellett, s ekkor távolról felvételeket is készített. A Deep Space-1 program sikerrel zárult.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018