Röntgenmeglepetés
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2019.09.15 07:15.)

Elkészült az ESA idén 20 éves röntgencsillagászati űrobszervatóriuma, az XMM-Newton legújabb katalógusa a „melléktermékként” megfigyelt égi röntgenforrásokról.

Az XMM-Newton nem szisztematikus égboltfelmérést végez a röntgentartományban – ahol a földi légkör fölé kell emelkedni, ha egyáltalán csillagászati észleléseket szeretnénk végezni –, hanem obszervatóriumkánt működve, kiválasztott objektumok megfigyelésével foglalkozik. Ha az egyik célponttal végzett, átáll a következőre. Detektorait azonban eközben sem kapcsolják ki, így a teleszkóp irányváltoztatása közben leírt égi ívek mentén észleli az éppen abban az irányban látszó röntgenforrásokat, kihasználva széles látómezejét is.

A 3XMM-DR8 katalógus lefedettsége az égbolt „meglepetésszerűen” megfigyelt röntgenforrásainak helyét mutatja a 0,2 és 12 keV közötti energiatartományt felölelő sávban, az EPIC (European Photon Imaging Camera) műszer több mint 10 ezer mérése alapján. (Kép: ESA / XMM-Newton / N. Webb, XMM-Newton Survey Science Centre / CC BY-SA 3.0 IGO)

A fenti égtérkép ezek elhelyezkedését mutatja. A tavaly megjelent 8. katalóguskiadás 2000 és 2017 között végzett méréseken alapul. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy a melléktermékként feltérképezett ívekből szinte egy teljes égboltfelmérés összeálljon. Jól kirajzolódik az ábrán a Tejútrendszer fősíkja (a vízszintes sűrűsödés), középen a galaxisunk centrumával. A Tejútrendszerben például röntgensugárzó kettős rendszereket látni, amelyeknél egy neutroncsillag vagy fekete lyuk a kísérőjétől fog be anyagot, de vannak itt pulzárok is, vagy erős kiáramlással (csillagszéllel) rendelkező csillagok. Számos egyéb röntgenforrás is található magasabb galaktikus szélességek mentén. Ezek zöme extragalaktikus forrás, többnyire távoli röntgensugárzó aktív galaxismaggal azonosítható.

A nemrég felbocsátott orosz Szpektr-RG műhold német fejlesztésű eROSITA műszere a 10 keV alatti tartományban többszöri teljes égboltfelmérést tervez. A felmérések és a források fényességváltozásainak kutatása révén egyre többet fejthetnek meg a csillagászok a röntgenégbolt titkaiból – miközben várható, hogy egy sor új jelenséget is felfedeznek majd.