Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Cheops kiadvány
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2019.07.24 07:15.)

Ősszel indulhat az ESA Cheops űrtávcsöve. Az ESA kiadványban mutatja be az exobolygókat kutató műholdat.

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy elkészült az ESA Cheops műholdja. A kiadvány áttekintést ad a divatos kutatási témától kezdve a műhold műszerein keresztül az azt létrehozó nemzetközi együttműködésig a küldetés egészéről. Összefoglalja az ESA eddig megvalósult tudományos küldetéseit. Ezek közül kilenc a Naprendszer különböző égitestjeit vette/veszi célba, tizenegy űrcsillagászati kutatást végez (beleértve a NASA űrtávcsöveit, amelyekhez az ESA is hozzájárul), valamint külön kategóriát képvisel az ExoMars küldetés.


Az ESA Cheops kiadványa. (Kép: ESA)

A kissé meglepő felütés szerint már az ókori görögök is keresték a választ az „Egyedül vagyunk-e a Világegyetemben?” kérdésre, márpedig a Cheops kétségtelenül közelebb visz bennünket a válaszhoz – legalábbis készítői reményei és költségvetési érvelése szerint.


A közelmúlt és a közeljövő exobolygókat kutató űreszközeinek idővonala. (Kép: ESA)

A kiadvány a továbbiakban bemutatja az exobolygók felfedezésének alapvető módszereit. A múlt század 90-es éveiben az első felfedezéseket a radiális sebesség módszerrel tették. A jelenleg ismert több ezer exobolygó többségét viszont a később előtérbe került tranzitmódszerrel találták, elsősorban a Kepler-űrtávcső észleléseinek köszönhetően. Több tucat exobolygóról sikerült már közvetlenül képet alkotni, továbbá több mint 70-et a mikrolencse módszerrel észleltek, utóbbiak értékéből azonban sokat levon, hogy a jelenség gyakorlatilag megismételhetetlen.


A Cheops főbb egységei. (Kép: ESA)

A Cheops az ESA tudományos programjának kis (úgynevezett S-osztályú) küldetései közé tartozik, együttműködő partnerük egy svájci konzorcium a Berni Egyetem vezetésével. Emellett 10 további ESA tagországból kapcsolódtak be intézetek és cégek a munkába, amint a térképről látható, Magyarországot az Admatis Kft. képviseli. Az országok közül hat vett részt a hardver elkészítésében, a mechanikai szerkezet Svájcban készült, Németországban a fókuszsíkba kerülő eszközök, Belgiumban az árnyékoló rendszer, Olaszországban az optika, Ausztriában az adatfeldolgozó egység, Magyarországon pedig a műhold hőháztartását egyensúlyban tartó radiátorok.


Az ESA Cheops műholdjának építésében részt vevő országok és vállalatok. (Kép: ESA)

A Cheops elsősorban az 50 napnál rövidebb keringési idejű exobolygókat fogja vizsgálni. Célpontjai közé tartoznak forró jupiterek (a Jupiterhez hasonló tömegű, de a csillagukhoz nagyon közel keringő bolygók), a Földhöz hasonló méretű kőzetbolygók, a szuperföldek (a Földnél 2–10-szer nagyobb tömegű és legfeljebb 1,75-ször nagyobb átmérőjű égitestek), a mini-neptunuszok (a szuperföldeknél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb, jeges bolygók) és a Neptunusz típusú exobolygók (amelyek főként hidrogénből és héliumból állnak, a Földnél 10–100-szor nagyobb tömegűek és 2–6-szor nagyobb átmérőjűek).


A Cheops 2019 februárjában az Airbus Defense and Space madridi szerelőcsarnokában. (Kép: ESA / S. Corvaja)

A 280 kg tömegű, 1,5 × 1,5 × 1,5 méter nagyságú műholdat 700 km magas, 98° pályahajlású, alkonyi napszinkron pályára állítják (ez ezt jelenti, hogy 100 perces keringési idejű pályáján a terminátor fölött repül, vagyis mindig napkeltekor és napnyugtakor keresztezi az Egyenlítő síkját). A 300 mm effektív nyílású Ritchey–Chrétien-távcsőhöz kapcsolódó fotométere és CCD-je a látható és a közeli infravörös tartományban dolgozik (330–1100 nm). Látómezeje 19 x 19 ívperc, műszerei a 6–12 magnitúdó közötti csillagok észlelésére alkalmasak. Az űrtávcső naponta 1,2 Gbit adatot továbbít a Földre. Az adatok feldolgozását, archiválását és szétosztását a műholdat készítő konzorcium részéről a Genfi Egyetemen létesített tudományos irányítóközpont végzi. Indítása októberre vagy novemberre várható.


Két titánlemezbe gravírozva közel 3000 gyermekrajzot visz magával a Cheops. A 2015-ben meghirdetett pályázatra több mint 8000 rajzot küldtek az ESA tagországaiból a 8–14 éves gyerekek. (Kép: University of Bern)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024