Elindult a Herschel és a Planck
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Hazai kutatóhelyek és űripar , Távoli világok kutatói - 2009.05.14 15:15.)

Útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) két új űrtávcsöve.

A Herschel és a Planck 2009. május 14-én, magyar idő szerint 15:12-kor startolt Ariane-5 rakétával a francia guyanai Kourou űrközpontból.

A Herschel a távoli infravörös és szubmilliméteres hullámhosszakon végez majd megfigyeléseket, köztük olyan tartományokban is, amelyeken még soha egyetlen más eszköz sem, s amelyeket a légkör miatt a Föld felszínéről egyáltalán nem láthatunk. A Herschel 3,5 méter átmérőjű főtükre nagyobb, mint bármelyik csillagászati távcsőtükör, amit eddig a világűrbe juttattak, beleértve a Hubble-űrtávcsövet is. A nagyobb tükör az eddigieknél sokkal halványabb objektumok megfigyelését teszi lehetővé, sokkal jobb térbeli felbontással.

Az űrtávcső a nevét William Herschel brit csillagászról kapta, aki amellett, hogy rátalált a Naprendszer hetedik bolygójára, az Uránuszra, 1800-ban a Nap tanulmányozása közben felfedezte az infravörös sugárzás létezését is.

(Fantáziakép: ESA / D. Ducros)

A Herschel által megfigyelendő hullámhosszakon leginkább a hideg, -170°C-nál alacsonyabb hőmérsékletű égitestek és a hideg csillagközi por sugároz. A megfigyelések fő célja a csillagok és a galaxisok keletkezésének és fejlődésének vizsgálata, amelyet a látható hullámhosszakon elrejt előlünk a csillagközi por. Emellett jelentős eredmények várhatóak a távoli Naprendszer kis égitestjeinek és az óriásbolygók légkörének, valamint azok holdjainak megfigyeléseiből. A mérések várhatóan három éven keresztül folyhatnak a Herschel űrtávcsővel, az előzetes számítások szerint ennyi időre elegendő a berendezések hűtését biztosító, kb. -270°C hőmérsékletű folyékony hélium.

A Herschel űtvácső fedélzetén három berendezés található. A PACS (Photodetector Array Camera and Spectrometer) egy távoli infravörös kamera és alacsony-közepes felbontású színképelemző berendezés az 55–210 μm-es hullámhossz-tartományra. Mind a kamera, mind a színképelemző berendezés egyszerre végez megfigyeléseket egy „kék” (~100 μm), és egy „vörös” (~170 μm) hullámhosszon. Ennek a műszernek a fejlesztésében és kalibrálásában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vállaltak az ESA PECS programja és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával. A SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Receiver) egy olyan kamera és színképelemző készülék, amit a PACS által elérhető 210 μm-nél hosszabb hullámhosszakra fejlesztettek. Érzékelői párhuzamosan végeznek fotometriát a 250, 350 és 500 μm-es sávokban, valamint Fourier-transzformációs leképező spektrométere alacsony felbontású színképet készít a 210–670 μm-es tartományban. A HIFI (Heterodyne Instrument for the Far-Infrared) egy nagyon nagy felbontású színképelemző készülék, ami nagyon részletes információkat tud szolgáltatni a legfényesebb infravörös források kinematikájáról, kémiai összetételéről és fizikai állapotáról.

(Fantáziakép: ESA / AOES Medialab; háttér: NASA / WMAP)

A Herschellel egy időben, ugyanazon az Ariane rakétán felbocsátottak egy másik berendezést, a Planck-űrtávcsövet is. A két űreszköz fél órával a start után szétvált, és elindultak a Föld-Hold – Nap rendszer L2 Lagrange-pontja felé, ahová mintegy hatvan nap alatt érkeznek meg, és majd ezen pont körüli, égi mechanikailag stabil pályákon fogják tölteni aktív hónapjaikat. Az L2 pontban minimalizálható a legfényesebb égitestekből (Föld, Hold, Nap) származó zavaró fény, és a távcsövek elegendően távol, mintegy másfél millió kilométerre vannak a Földtől ahhoz, hogy a műszereik működéséhez szükséges, abszolút nulla fok közeli hőmérséklet stabilan biztosítható legyen. A Planck még a Herschel által megfigyeltnél is hosszabb hullámhosszakon vizsgálódik majd. Ez az első olyan európai készítésű űreszköz, amely a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, az ősrobbanás utáni forró világegyetem maradványsugárzását vizsgálja, minden eddiginél jobb térbeli felbontással és érzékenységgel.

Kiss Csaba
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet