Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Szigonyozás az űrben
(Rovat: Új eszközök és anyagok, Környezetünk védelme - 2019.02.18 07:15.)

Egy brit kísérleti műhold sikeresen tesztelte a módszert, amit egyszer majd az űrszemét eltakarítására is be lehet vetni.

A RemoveDEBRIS nevű műhold készítője, a brit Surrey Satellite Technology Ltd. (SSTL) akciófilmbe illő videót tett közzé a február 8-án elvégzett kísérletről. A szigony célpontja persze nem egy másik műhold volt, hanem egy négyzet alakó céltárgy, amelyet a kis űreszközről másfél méter hosszan kinyúló rúd végén helyeztek el. A szigonyt 20 m/s sebességgel lőtték ki és eltalálták vele a panelt.

A videón először lassítva láthatjuk az akciót, majd valós sebességgel is megtekinthetjük azt (a gyorsaság miatt nem igazán látszanak a részletek). Végül az akció után 24 órával is megmutatják a műholdon elhelyezett kamera felvételét. (Videó: SSTL)

A szigony egy kábelre volt erősítve, így végül is nem hagyta el a műholdat, vagyis nem növelte az űrszemétdarabok számát. A 15,2 millió eurós projekt keretében elkészített, 1 m élhosszúságú kocka alakú kísérleti műholddal kipróbált technológiával a távlati cél, hogy a jövőben a forgalmas alacsony pályák térségében a már használaton kívüli, tönkrement műholdakat ilyen módon begyűjthessék, majd az egészet a sűrű légkörbe vezessék, hogy ott megsemmisüljenek.


A RemoveDEBRIS műhold tavaly június 20-án állt önálló pályára, a Nemzetközi Űrállomásról való kibocsátása után. Oda áprilisban, egy Dragon teherűrhajóvl jutott fel. (Kép: NASA / NanoRacks / Ricky Arnold)

A RemoveDEBRIS műhold korábban, még szeptemberben egy róla önállósuló apró CubeSat, mint célpont segítségével a hálóval való befogást is kipróbálta. Októberben egy másik CubeSat arra szolgált, hogy egy színes optikai kamera és lézeres távolságmérő segítségével meghatározzák a céltárgy pozícióját, sebességét és térbeli orientációját. Bár ez utóbbi része a kísérleteknek kevésbé látványos, mint a hálós befogás vagy a szigonyozás, a befogni kívánt űrszemét #&8222;becserkészésének” képessége legalább olyan fontos eleme a takarítási folyamatnak.

A szigonyozásra visszatérve: ha egyszer valódi műholdon szeretnék alkalmazni, figyelni kell arra, hogy hova irányítják. A hajtóanyag tartályát eltalálni például nem volna szerencsés, nehogy a benne maradt üzemanyag elkezdjen szivárogni, vagy akár fel is robbanjon.

A RemoveDEBRIS műhold számára még egy kísérlet van hátra, amit márciusra terveznek. Ekkor egy nagy felületű vitorlát bont majd ki, hogy az alacsony pályák térségében a mégoly ritka légkör ellenállását kihasználva gyorsabban fékeződjön. A 400 km körüli magasságból süllyedve így gyorsabban eléri a sűrű légrétegeket, ahol végül felforrósodik és megsemmisül. A számítások szerint erre 8 hét alatt kerülhet sor, a természetes körülmények között várható két és fél évvel szemben. A korábban tesztcélból kibocsátott két CubeSat sem marad sokáig Föld körüli pályán, hónapokon belül elég a légkörben. Mivel a projekt célja az űrszemét elleni eljárások kidolgozása, nyilván ügyeltek rá, hogy maga a RemoveDEBRIS ne gyarapítsa a Föld körül keringő hulladékdarabok számát. Becslések szerint a bolygónk körül keringő tárgyak össztömege jelenleg 8000 tonna lehet, ami összemérhető a párizsi Eiffel-torony tömegével. Ezek között már tönkrement műholdak, azok darabjai, elhasznált rakétafokozatok is találhatók. De persze nem csak az össztömeg számít, hanem a darabkák száma is, hiszen szerencsétlen esetben akár egy néhány milliméternyi, de nagy sebességgel ütköző szilánk is tönkretehet egy egész űreszközt vagy valamely fontos berendezését.

A RemoveDEBRIS részben az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjának finanszírozásával valósult meg. Tíz cég vett benne részt, köztük az SSTL mellett olyan vezető űripari vállalkozások, mint az Airbus Defence and Space és az ArianeGroup.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019