Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (1. rész)
(Rovat: Új eszközök és anyagok, Környezetünk védelme - 2010.12.27 07:15.)

Egy évre tervezték, de novemberben múlt tíz éve, hogy a NASA pályára állította az új technológiai megoldások kipróbálására szánt, most is működő Earth Observing-1 (EO-1) földmegfigyelő mesterséges holdját.

A 2000. november 21-én startolt EO-1 az elmúlt egy évtizedben sokszorosát teljesítette annak, amire eredetileg szánták. A műhold 705 km magas, a pólusok fölött húzódó ún. napszinkron körpályán kering. Az Egyenlítő fölött helyi időben mindig 10 óra körül halad át.


Az indítás pillanata egy Delta-2 rakétával, a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról. (Kép: ATK)

Az EO-1 megépítésének és pályára állításának célja új földmegfigyelési technológiák kipróbálása volt, mielőtt azokat nagyobb méretű, „komolyabb” műholdakon is bevezetnék. Ezt a célt az első évben sikeresen teljesítették is. Ha már működött a Föld körüli pályán, természetesen képeket és adatokat is vártak tőle. Harmadrészt olyan szoftveres megoldásokat próbáltak ki vele a gyakorlatban, amelyek lehetővé teszik a műhold félautomata működtetését, valamint a távérzékelt adatok felhasználóinak, hogy az érzékelőket a kívánt célpontokra állítsák. Röviden: az EO-1 egy olyan földmegfigyelő műhold, amelynek a segítségével új ötleteket lehet kipróbálni.

Nézzük meg először, hogy milyen új technológiákról is van szó. A NASA akkori New Millennium programjának a jelszava a „gyorsabban, jobban, olcsóbban” volt. Az EO-1 is ennek a szellemében készült. A későbbi tudományos programok kockázatait és költségeit szerették volna csökkenteni vele.


(Fantáziakép: ATK)


Advanced Land Imager (ALI), Hyperion, plazmahajtómű: az EO-1 fedélzeti berendezései. (Kép: ATK / NASA EO-1 Team)

Az egyik fő műszer az ALI (Advanced Land Imager), amelye mintául szolgált az amerikai Landsat távérzékelő holdakon repülő érzékelők utódja számára. Csakúgy, mint a Landsat-7, az ALI is hét különböző hullámsávban detektálja a Föld felszínéről visszaverődő fényt. További két sávban is végez méréseket, hogy az erdők és mezőgazdasági területek, a part menti vizek jobb elkülönítését, a légköri aeroszolok detektálását segítse. A Hyperion képalkotó spektrométer a projekt későbbi fázisában került a tervekbe. Ez lényegesen nagyobb színképi felbontással, több mint 200 különféle egymás melletti hullámsávban figyeli a Földet.

A két fő detektor mellett további 32 technológiai kísérlet is a program része volt. Ezek közül érdemes megemlíteni például az ún. fázisvezérelt antennarácsot, amellyel a műholdas adatok jobb földi vételét segítették; a fedélzeti számítógépbe szerelt nagysebességű processzort és adattárolót; a kötelékrepülést vezérlő szoftvert, amely biztosítja, hogy az EO-1 mindig pontosan 1 perccel kövesse a pályáján a Landsat-7 holdat; újszerű manőverező plazmahajtóművet, kis tömegű és flexibilis napelemtáblát. Az újszerű műszaki megoldások mindegyike magában hordozta a lehetőséget, hogy ha beválik, később más űreszközökön is alkalmazzák. Ugyanakkor kockázatot is jelenthettek volna, ha nem működnek megfelelően. Az EO-1 azonban még most is dolgozik, legalább tízszeresen túlélve remélt élettartamát.

(Egymást követő cikkeink a NASA földmegfigyelési portálján megjelent sorozat alapján készültek. Legközelebb az egyik fő műszer, a Hyperion bemutatásával folytatjuk. A lap alján összegyűjtöttük azokat a korábbi írásainkat, amelyekben az elmúlt évek során az EO-1 valamelyik eredményét vagy felvételét mutattuk be.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019