Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űrtechnika a bányában
(Rovat: Új eszközök és anyagok - 2008.07.01 06:00.)

Bár a műholdak sok mindent tudnak, a bányák mélyére azért mégsem képesek belátni. Vagy mégis lehet valamire használni ott is az űrtechnikát?

Az Európai Űrügynökség (ESA) technológia-átadási programja segítségével olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amelynek segítségével biztonságosabbá tehető a bányászat. A Naprendszer más égitestjei (a Hold és a kőzetbolygók) felszínén vizsgálódó űrszondákon alkalmazandó radarberendezéseket alakították át a célnak megfelelően.


Vágathajtó gép egy kanadai sóbányában. (Kép: Saskatchewan Mining Association)

A talaj mélyebb szerkezetét is feltárni képes radarokat a Holdra vagy a Marsa küldendő európai leszálló, mozgó egységekre (roverekre) tervezik telepíteni. A GINGER (Guidance and Into-the-Ground Exploration Radar) nevű berendezés fejlesztése 1994-ben kezdődött. Most a német-svájci RST cég két olyan „földi” változatot készített, amelyek kemény ill. lágy kőzetbe fúrt bányavágatok falának és tetejének szerkezetét, rejtett repedéseit deríthetik fel. Az alapvető különbség a használt rádiófrekvenciák eltérő megválasztásában van. Hasonló, a felszín alá kis mélységben behatoló radarokat például építkezéseken vagy régészeti feltárásokon is használnak, az 1 MHz-től 1 GHz-ig terjedő frekvencia-tartományban. A technológia további ígéretes alkalmazási területeket is találhat, ilyen például az utak és alagutak műszaki vizsgálata.


A PRIS-1 radar, a bányavágat tetejének vizsgálata közben. (Kép: RST Raumfahrt Systemtechnik GmbH)

A két új radart (CRIS és PRIS) Kanadában, Ontario államban próbálták ki több bányában is, sikerrel. Olyan, az emberi szem számára rejtett, hajszálvékony repedéseket is sikerült kimutatni, amelyek végső soron veszélyeztethetik a bánya biztonságát. Az akár 1 km mélyben levő sóbányák különösen ki vannak téve a puha kőzet repedéseiből adódó omlásveszélynek.


A kibocsátott rádióimpulzusok visszaverődnek a kőzet határfelületeiről, vagy bármilyen más felületről, ahol az anyag dielektromos tulajdonságai megváltoznak. A réteg távolságát a visszaérkező jelek futási idejének méréséből lehet meghatározni. A törések, repedések és üledékrétegek a mérések alapján jól elkülöníthetők, egészen 2 m-es mélységig. (Kép: RST Raumfahrt Systemtechnik GmbH)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024