Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Hubble hívei
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , Orion, Ares, SLS - 2020.06.25 07:15.)

Egy fantasztikusnak tűnő ötlet értelmében még egyszer szervizelni lehetne a Hubble-űrtávcsövet. Az érdekes terv technikailag életképesebb, mint anyagilag.

Amint arról hírt adtunk, ismét elhalasztották a James Webb-űrtávcső (JWST) indítását. Hogy mennyivel, azt egyelőre nem lehet tudni, de a NASA illetékesei bíznak a 2021-es startban. A késést a járványhelyzet okozta, ami a NASA többi űrcsillagászati küldetését is sújtja, például a JWST utódának szánt Nancy Grace Roman-űrtávcsövet is (korábbi nevén WFIRST), noha utóbbinak a járványtól függetlenül a költségvetési helyzete sem megnyugtató.

Kedvezőbb a helyzet az immár 30 éves Hubble-űrtávcsővel (HST), amely az 1993-as optikai korrekciója óta kifogástalanul működik, és minden idők legproduktívabb obszervatóriumává vált. Születésnapjáról a járvány miatt nem tudtak méltó módon megemlékezni, de legalább online tartottak egy panelbeszélgetést az alkalomból. Méltatták a HST-nak köszönhető felfedezéseket, amelyek annak ellenére jelentősek, hogy a távcső főtükrének 2,4 méteres átmérőjét tekintve földi viszonylatban már ma is csak a közepes méretűek közé tartozik, nem is beszélve a már épülő, újabb óriástávcsövekről. A panelbeszélgetés résztvevője volt John Grunsfeld űrhajós, aki a HST öt szervizküldetése közül háromnak résztvevője volt, és számos űrséta során végzett munkájával járult hozzá a távcső karbantartásához, javításához.


A HST az utolsó, 2009. májusi szervizküldetés (STS-125) idején. (Kép: NASA)

Grunsfeld előadásában olyan tanulmányokból idézett, amelyek megállapítása szerint a HST legalább a 2020-as évek közepéig működőképes maradhat, így sikerül üzemidejének átfedésbe kerülnie a JWST-ével. Előbb-utóbb azonban a megmaradt giroszkópjai vagy valamely más, fontos alrendszere felmondja a szolgálatot, ami a küldetés végét jelentené, hacsak nem sikerül a távcsövet még egyszer megjavítani. Grunsfeld lehetőséget lát egy ilyen küldetésre, amelyet az Orion űrhajóval lehetne végrehajtani.

Önmagában az Orion azonban nem lenne elegendő a feladat teljesítéséhez. Az Orionhoz egy robotkarral és zsilipkamrával felszerelt modult kellene megtervezni, megépíteni és csatlakoztatni, amely modul alkalmas lenne a HST befogására. Tekintettel arra, hogy a HST-re az utolsó szervizelésekor felszereltek egy dokkoló adaptert, azzal a céllal, hogy szükség esetén a légkörbe vezetve meg lehessen semmisíteni vagy magasabb pályára lehessen emelni, ezért ezt az adaptert használva nem lenne akadálya annak, hogy a távcsövet az Orionhoz kapcsolódó modulhoz rögzítsék, és az űrhajósok elvégezzék a szükséges javításokat. Annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a szervizküldetéshez az Orion helyett a SpaceX Crew Dragonját használják.


A HST-t többször javító űrhajós, John Grunsfeld ötlete szerint az Orion űrhajóhoz kapcsolt modullal el lehetne végezni a Hubble-űrtávcső következő javítását.

A küldetés során nemcsak a giroszkópokat lehetne cserélni, hanem új tudományos műszerekkel lehetne helyettesíteni a meglévőket, ezzel egy további évtizeddel meghosszabbítva a HST élettartamát. Példaként a Wide Field Camera 3-at említette, amelyet újabb generációs eszközzel lehetne helyettesíteni. Megjegyezte azt is, hogy a szükséges javítások egy részét – de nem mindent – akár egy űrhajósok nélküli küldetéssel, alkalmas robotszondával is el lehetne végezni.

Grunsfeld azonban nem beszélt a felvázolt küldetés költségigényéről. Önmagában az Orion küldetése az SLS hordozórakétával 1 milliárd dollárnál többe kerülne. Bár a Crew Dragonnal vagy a Starlinerrel ennek az összegnek a töredékéért lehetne teljesíteni a küldetést, azonban meg kellene építeni a szervizelést végrehajtó, robotkarral és zsilipkamrával felszerelt modult, aminek nemcsak a költsége jelentős, hanem a fejlesztéshez szükséges idő is több évre rúg. Mindenesetre a rendezvényen részt vevő csillagászok támogatták az ötletet. Ennek ellenére számos részlet tisztázatlan, legfőképpen az, hogy a terv hogyan illeszkedne az NASA hosszú távú elképzeléseihez. Nem szerepel a terv a jövő tavaszra várható évtizedes terveket felvázoló stratégiai tanulmányban sem (Astro2020 decadal survey).

Figyelembe véve a NASA költségvetési helyzetét, amikor nemcsak a Roman-űrtávcső van veszélyben, hanem a SOFIA repülőgépre épített infravörös obszervatórium üzemeltetése is, maga Grunsfeld is elismerte, hogy kicsi a terv megvalósulásának az esélye, ám az ötlet mindenképp érdekes. Adam Riess, aki a Hubble észleléseinek köszönhetően érte el Nobel-díjat érő felfedezését (a Világegyetem gyorsulva tágulását) a HST híveinek egyik tekintélyes személyisége. Riess a beszélgetésen az űrcsillagászat egyik úttörőjét, Riccardo Giacconit idézte, aki szerint nehéz küzdelmek árán lehet az űrtávcsöveket feljuttatni, de ha már egyszer ott vannak, akkor maximálisan ki kell használni őket, a lehetséges utolsó cseppeket is ki kell facsarni belőlük.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024