Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

JUICE: kicsinyített antenna a süketszobában
(Rovat: Távoli világok kutatói, A Nap és bolygótestvéreink - 2019.02.16 08:15.)

Az ESTEC-ben a Jupiterhez 2022-ben indítandó európai űrszonda radarantennájának 1:18 méretarányú modelljét vizsgálták.

Az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai technológiai központjában (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) található az a nagy méretű, Heinrich Hertz-ről elnevezett elektromágneses „süketszoba”, ahol szeptemberben a vizsgálatokat végezték. A tesztek tárgya az épülő JUICE (Jupiter Icy Moon Explorer) űrszonda egyik berendezése, a RIME (Radar for Icy Moons Exploration) antennája. Ezt a radart használják majd a küldetés fő célpontjai, a Jupiter jeges holdjai felszín alatti rétegeinek vizsgálatára.


A képen a RIME antennájának 18-szorosan kicsinyített változata a Hertz-szobában. A falakat borító „tüskék” feladata az elektromágneses hullámok elnyelése. (Kép: ESA / M. Cowan)

A JUICE a tervek szerint 2022-ben indul a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter nagy, jeges Galilei-féle holdjainak (Ganymedes, Europa és Callisto) kutatására. Nem fog egyhamar odaérni, hiszen előtte 7 éven át utazik majd. Először a Naprendszer belső részén különféle gravitációs lendítő manőverekkel szerez kellően nagy sebességet. Elrepül sorrendben a Föld, a Vénusz, megint a Föld, majd a Mars közelében, utána áll a Jupiterhez vezető pályára.

Mindhárom jeges hold kérge alatt folyékony halmazállapotú vízből álló óceánokat sejtenek a kutatók, így a mélyebb rétegek távérzékeléssel való tanulmányozása az űrszonda egyik elsődleges feladata lesz. Erre szolgál a RIME, a maga 16 m hosszú dipólantennájával. A berendezés által lebocsátott 9 MHz frekvenciájú rádiójelekkel akár 9 km mélybe is „leláthatnak” a kutatók, 50 és 140 m közötti függőleges irányú felbontással feltérképezve a rétegeket. A külső Naprendszerben első alkalommal használják majd ezt a mérési módszert.


(Kép: ESA / M. Cowan)

A világűrben a radarberendezés működését számos dolog befolyásolhatja, például maga az űreszköz teste, a napelemtáblák elhelyezkedése, a magnetométer 10,6 m hosszú árbóca. Így az antenna karakterisztikáját jó előre pontosan ismerniük kell a szakembereknek. Ez a célja a mostani teszteknek is, amelyekhez egyelőre a RIME antennájának méretarányosan kicsinyített változatát használták. Az antenna az űrszonda ugyancsak lekicsinyített modelljére szerelve látható a képeken.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024