Mi várható 2019-ben? (3. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Kína a világűrben , India a világűrben - 2019.01.10 06:15.)

Űrszondás programokból válogatva fejezzük be az új esztendő várható űreseményeinek év eleji áttekintését.

Hagyományos évindítónk első részében az emberes űrrepüléssel kapcsolatban várható újdonságokat igyekeztünk összegyűjteni, majd a műholdas programok gazdag kínálatából válogattunk, a teljesség igénye nélkül. Most álljon itt egy lista arról, hogy a Föld közvetlen környezetén túlra jutó automata űreszközöktől milyen érdekes dolgok várhatók 2019-ben. Hogy mi szerepel itt és mi nem, az nyilván szubjektív, de azt ígérhetjük, hogy az év során azokról is beszámolunk majd, amelyek nem kerültek bele az alábbi rövid válogatásba.

A Naprendszer kutatása idén erősen kezdett, hiszen nem is tudtunk olyan gyorsak lenni az év eleji válogatással, hogy megelőzzük az amerikai New Horizons szonda január 1-jei elrepülését a Kuiper-öv egyik távoli kis égitestje mellett. Bár az esemény már megtörtént, a tudományos adatok lesugárzása mintegy 20 hónapon át tart majd a hatalmas távolságból. Így az új eredményekről később tudunk mi is beszámolni.

Ugyancsak az év legelejére jutott egy másik, a Földhöz sokkal közelebbi, de mégis űrtörténelmi esemény. A kínai Csang'e-4 űrszonda sima leszállást hajtott végre a Hold túlsó oldalán. A leszállóegység és a magával vitt kis holdjáró tudományos eredményei azonban később érkeznek, egész biztosan szerepelnek majd 2019-es híreink között. Ha pedig Hold, akkor említsük meg az ugyancsak kínai Csang'e-5 űrszondát. Ha minden igaz, az év vége felé indulhat égi kísérőnkre, hogy onnan anyagmintát hozzon vissza a Földre.

Nem kell ilyen sokat várni (most már) India második holdszondájára: a keringő- és leszállóegységgel, valamint holdjárművel is felszerelt Chandrayaan-2 akár már februárban útnak indulhat. A landolás kijelölt helye a Hold déli pólusának közelében van.

Az indiai Chandrayaan-2 három része: a holdjáró, a keringő- és leszállóegység. (Kép: ISRO)

Ha pedig Hold és az év eleje, akkor figyelnünk kell majd az izraeli SpaceIL cég Beresit (Beresheet) nevű holdi leszálló űrszondájára, amely egy Falcon-9 rakétával indulhat februárban. Ők lesznek az elsők, akik a néhai holdi X-díj, a Google Lunar X Prize versenyzőiként kezdték munkájukat. Még az idén vagy már jövőre, de lesznek még többen is, úgyhogy nem tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük, hogy 2019 a Hold éve lehet az űrkutatásban.

Annál is inkább, mert újabb nagyszabású bolygókutató űreszköz – mint tavaly a Merkúr felé indított BepiColombo – felbocsátása nem várható. Természetesen a már működő űrszondák – például a Marsnál (vagy éppenséggel a Marson) és a Jupiternél, vagy két földközeli kisbolygónál – továbbra is szorgalmasan végzik megfigyeléseiket. Decemberre várható, hogy a japán Hayabusa-2 visszaindul, a Ryugu kisbolygóból addigra megszerzett anyagmintával együtt. A Naprendszer űrszondás kutatásával kapcsolatban immár a nemrég a Marsa érkezett amerikai InSight szondára is számíthatunk, mint új hírek forrására. Egyelőre a műszerek beüzemelése folyik, de néhány hónapon belül indul a tudományos nagyüzem.