Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Bealkonyulhat az Europa kutatásának
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2018.12.06 07:15.)

Az Europa Clipper megvalósulhat, de a csökkenő politikai támogatás és a szakmai kételyek egyaránt az Europára leszálló szonda bizonytalan időre történő halasztása mellett szólnak.

A NASA bolygótudományi részlegén belül működő, a külső bolygókkal foglalkozó munkacsoport ősszel Pasadenában összejövetelt tartott, ahol az egyik megvitatott téma a tervezett, több milliárd dollár költségvetésű, a Jupiter Europa nevű holdjára leszálló szonda volt. Az esemény kapcsán az Europa kutatásának lehetőségeit járja körül a The Space Review portálon megjelent cikkében Jason Callahan független űrpolitikai elemző.

A résztvevők többsége támogatta a tervet, mások azonban rámutattak, hogy a támogatás sem a tudományos közösségen, sem a döntéshozók körében nem egyöntetű. A küldetés ötlete elsősorban azért merülhetett fel, mert az egyik tekintélyes kongresszusi képviselő, a texasi republikánus John Culberson a terv lelkes híve volt, és befolyása révén a NASA költségvetésében támogatást is tudott szerezni az előkészítésre. A költséges küldetés értékelése azonban soha nem történt meg, sőt a 2011-ben megjelent, 2013–2023-ra szóló évtizedes előretekintés sem számol a megvalósulásával. Nincs kizárva, hogy a költséges tervnek az adja meg a kegyelemdöfést, hogy november 6-án Culbersonnak nem sikerült újraválasztatnia magát, így az Europa kutatása elveszített egy befolyásos támogatót.


Az Europa Clipper fejlesztését felgyorsította, hogy John Culbertson képviselő közbenjárására a NASA a kértnél több pénzt kapott a program megvalósítására. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A NASA jelenleg az Europa Clipper szondát fejleszti, amelyik a Jupiter körül fog keringeni, miközben többször elrepül az Europa mellett. Azonban ez a küldetés is Culberson személyes beavatkozásának köszönheti létrejöttét, mert a képviselő módosíttatta a NASA költségvetését úgy, hogy az Europát kutató szonda is támogatást kapjon. A küldetés végső jóváhagyása jövő év elején esedékes – immár a Culberson biztosította hátszél nélkül.

John Culberson 2014-ben lett a Képviselőház (alsóház) Kereskedelmi, Igazságügyi és Tudományos Albizottságának (a NASA költségvetéséről is döntő testület) elnöke, és már a 2014-es pénzügyi évben „rátukmált” a NASA-ra 80 millió dollárt az Europa küldetés előkészítésére, jóllehet az űrügynökség nem kért erre a célra támogatást. Ugyanerre a feladatra 2015-ben a NASA 15 millió dolláros kérésével szemben Culberson 100 millió dollárt biztosított. Ugyanez megismétlődött 2016-ben is, bár más számokkal, akkor a NASA 30 milliót kért, de 175 millió kapott az Europa orbiter és lander tervezésére, amely az akkori elképzelések szerint 2022-ben a Space Launch Systemmel indulhatott volna. A 2017-es költségvetési évre a NASA 49,6 millió dollárt kért az orbiterre, a landerre viszont semmit, ehelyett Culberson jóvoltából 275 milliót kaptak, az akkorra módosított tervekre, amelyek szerint az orbiter 2022-ben, a lander viszont két évvel később indult volna. Addig a NASA terveiben az orbiter 2020-as évek végi indítása szerepelt, a program felgyorsítása a 2022-es starthoz 194 milliót igényelt volna. A 2018-as költségvetési tervbe Culberson még betett egy 595 millió dolláros tételt, amelyben ragaszkodott a kettős küldetéshez, mindkét starthoz az SLS-t használva, 2022-ben, illetve 2024-ben. A NASA viszont csak 425 milliót kért az Europa Clipperre, de későbbi startdátummal, a leszálló szonda továbbra is 0 összeggel szerepelt a NASA tervében. A NASA a 2019-es költségvetésben 264,7 millió dollárt kért az Europa Clipperre (és változatlanul semmit a leszállóegységre), 2025-ös startot kilátásba helyezve az EELV program valamelyik rakétájával. A vonatkozó törvényjavaslatban azonban Culberson albizottsága már 545 milliót javasolt az Europa Cilpperre, és további 195 milliót a leszálló szondára, sőt az indoklásban „tévesen” arra hivatkoztak, mintha a 2011-es évtizedes tanulmány támogatta volna a leszálló szondát. Ezen a ponton azonban a helyzet bizonytalanná vált, elsősorban azért, mert a novemberi választások eredményeképpen januártól a Kongresszusban demokrata többség lesz.

Jason Callahan szokatlannak minősíti azt a gyakorlatot, amely szerint a Kongresszus a kértnél nagyobb támogatást ad egy űrprogramra, különösen olyankor, amikor a kezdeményező képviselő választókörzetének nem fűződik közvetlen érdeke az adott programhoz. Ráadásul a Culberson-féle támogatásokat a NASA a tervezett költségvetésen íi>felül kapta, tehát nem más programok rovására csoportosították át a pénzt. Most azonban úgy látszik, homokszem került a gépezetbe.

Culberson támogatása a NASA számára problémát jelentett. Az Europa orbiter tervét ugyanis korábban részletesen megvitatták, a leszálló szonda azonban nem élvezte a tudományos közösség osztatlan támogatását. A 2013–2023-as évtizedes terv félidei áttekintése megállapítja, hogy a NASA megfelelő haladást ért el a bolygókutatási programok terén, de készítői aggályukat fejezik ki, hogy a zászlóshajó programoknál, amilyen az Europa Clipper is, fennáll a költségtúllépés veszélye, ami kedvezőtlen hatással lehet a többi bolygókutatási programra (amint az a Curiosity esetében történt). Ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy az évtizedes tanulmányban a leszálló szonda csak távlati tervként szerepelt, ezért nem is végezték el a tervek részletes költségvetési és műszaki elemzését. Mindez a cikkíró szerint azt jelenti, hogy a leszálló szonda tervét mindaddig halasztani kell, amíg a tudományos közösség nem sorakozik fel egységesen a terv mögé. Mindezt súlyosbítja, hogy a tervek legfőbb kongresszusi támogatója veszített a novemberi választáson.


Az Europára leszálló szonda egyik terve. A megvalósulás bizonytalanná vált. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A NASA 2017. novemberben készített, de még csak részleteiben nyilvánosságra hozott tanulmányában az Europa leszállószonda szükséges költségvetését legalább 2,67 milliárd dollárra becsülik. Megfigyelők szerint a reális szám ennél nagyobb, valószínű tehát, hogy a leszálló szonda többe kerülne, mint a Mars 2020 rover és az Europa Clipper együttesen. Továbbá, a 2011-es évtizedes tanulmány szerint a bolygókutatásban a következő stratégiai küldetés célpontjának az Uránusznak vagy a Neptunusznak kell lennie, amely tervek az Europa leszálló szondával ellentétben széles körű szakmai támogatást élveznek. Egy évtizeden belül három zászlóshajó küldetés indítása viszont elfogadhatatlan lenne.


Különböző változatok az Europa leszállószondára. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Jason Callahan végkövetkeztetése szerint az Europa leszállóegységről a közeli jövőben valószínűleg szó sem lehet. Ezt azonban nem tartja bajnak, mert így a NASA a Mars 2020 roverre és az Europa Clipperre koncentrálhatja erőit. Emellett észszerűbb a leszálló szonda tervezésével megvárni az Europa Clipper eredményeit, követve a bolygókutató küldetések logikus egymásra épülő sorozatát: elrepülés, keringés, leszállás, felszíni közlekedés. Feltételezve tehát, hogy az Europa Clipper a 2020-as évek második felében eléri a Jupitert, a 2020-as évek vége előtt nincs értelme hozzáfogni a leszálló szonda tervezéséhez. Végül, a NASA-nak érdemes a Kongresszusban és a Szenátusban fogyatkozó számú támogatói helyett újabb szövetségeseket keresni.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018